Két francia mérnök-informatikus évszázadokon átívelő nyomozással kiderítette, hogy A szép hercegnő profilból című, 1999-ben 21 ezer dollárért megvásárolt rajz alkotója nem más, mint Leonardo da Vinci (1452-1519), a reneszánsz festőóriása. Így a mű mai értéke a vételár ötezerszeresét is elérheti, akár 100 millió dollárra - csaknem 22 milliárd forintra - is rúghat.
Az sg.hu-n találtam ezt a bejegyzést, szerinten nagyon érdekes, még a fotóhoz kapcsolható információ is van benne:
fotó: RC
„ ...De ha leszállt néha ez a vastag, ólmos köd, a kedvünkért szállt le és nem a rajparancsnokok kedvéért. Ezt én is megtanultam azon az őszön; s azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben, általános zűrzavarban, világfelfordulások idején, bombázott, sötét városokban és vesztett háborúkban, hanem csak zsebre vágom a kezem, és nyugodtan ácsorgok egy helyben, az egekből alábocsátott ólomfüggönyök alatt. Ezt is tudni kell, mert Szeredyvel például nemegyszer ezzel a kitanult, ősi nyugalommal és belső elégedettséggel eregettük el fülünk mellett a hatalmasok ködbe kiabált, fejvesztett vezényszavait.”
Ottlik Géza: Iskola a határon, (Második rész, Sár és hó, 10. Vidám férfiasság? Laczkovics Sándor, Czakó, Zámencsik. Fényképezés október végén. Sűrű köd, fejvesztett vezényszavak, lazsálás)
5 napig nem leszek, el kell mennem Bruxellesbe, hála istennek. Ha van valaki, aki ismeri, jelezze. A blogon beélesítek bejegyzéseket, nem fogjátok észrevenni.
Miért vagyok büszke, hogy magyar vagyok? Sok dolog miatt, de amióta ezt a képet láttam, azóta megint egy kicsit jobban. Nem véletlenül amíg a GB weboldala jelezte, hol van, tiszteletből beraktam a blogba.
Esterházy Mihály gróf (Pozsony, 1853. – Budapest, 1906.) |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Esterházy Mihályról inkább csak tudtuk azt, hogy fényképezett, de a képei valahogyan nem akartak előkerülni. Ismert képét, a Gróf Kinsky Nusi ugrása címűt is csak egymásról másolgatják a kiadványok. Hol lehetnek Esterházy felvételei? – vetődik fel a kérdés.
Nemrég végre feltűnt valami a gróf fényképészi munkásságából: az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) Képtára, a Bildarchiv 2002 novemberében a könyvtár dísztermében rendezett kiállításán Esterházy 1881-es afrikai vadászútja során készített képeket mutatott be. Mivel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától pályázaton elnyert Klebelsberg ösztöndíjjal alkalmam nyílt a Bildarchivban magyar vonatkozású fényképek után kutatni, az imént említett kiállításon szerzett információ alapján kikértem az albumot.
Az impozáns méretű album stílusosan (úgy vélem) krokodilbőrbe van kötve. A lapokon meg is jelenik egy elejtett krokodil – talán épp az ő bőrébe kötött lapon?
A nyomtatott belső címoldal összefoglalja mindazt, amit az albumról címleírásszerűen tudnunk kell. Eszerint az album Esterházy Mihály gróf felvételeit tartalmazza, amiket a Heinrich Liechtenstein herceggel és Pálffy József gróffal a Setit Gash és a Barka folyók mentén (a mai Szudán területén) 1880–1881-ben megtett északkelet-afrikai vadászútján készített. Az albumban időrendben követik egymást a felvételek, 1880. december 31-re datálódik az első. Minden kép alatt kézírással ott áll, hogy hol és mikor készült a felvétel, kit vagy mit ábrázol.
Az albumin képek eltérő méretűek, a gróf nagyításkor nyilván mindig a legmegfelelőbb kivágást és méretet választotta. Minden egyes képet egy-egy alátét lapra helyeztek, majd azzal együtt ragasztották rá az albumlapra. Minden kép alatt ezen az alátét lapon ott szerepel az „M. Graf Esterházy ph” kézírás.
Néhány tárgyszerű, mondhatnánk érdektelen tájkép mellett találunk kiválóan sikerülteket is, amelyek képesek arra, hogy valamit közvetítsenek abból, ami megragadta, és fényképkészítésre ösztönözte a grófot. A helyszínből és az utazás céljából adódóan egzotikus tájak, hegyek, kiszáradt folyómedrek, fák tűnnek fel, valamint az út során elejtett állatok: krokodil, víziló, oroszlán. Esterházy megörökítette utazó és vadásztársait, Heinrich Liechtenstein herceget és Pálffy József grófot (ő ejtette el mindhárom vadállatot), valamint saját magát is. Sajnálatos módon ezek a portrék az album leggyengébb felvételei. Jobban sikerültek azok a képek, amelyeken a kísérő személyzetet, málhahordókat, szakácsot látjuk, különösen azok, ahol a kísérők az elejtett víziló és krokodil körül csoportosulnak.
Sose gerjedtem a Rolleiflexre, de amikor megláttam a B&H oldalán az új gépet, azért megdobbant a szivem.
Melyik helyiségre gondoltál? Én erről a faházakról írtam.
Mindenkinek köszönöm aki eljött! Én jól éreztem magam, több emberrel megismerkedtem. Akiket ismertem, azokkal jó volt találkozni, Ragyás is megtisztelt, pedig ő igen messziről jött, sajnos keveset beszéltünk, ezúton kérek elnézést! RC
Azóta kiderült, nem lett belőle semmi, de ha valakit érdekel, itt megnézheti a távmérős Zeiss objektíveket, nekem nem mindegyik, de néhány igazi csemege. Kár, hogy nem csinálták meg E bajonettel.
A sonyalpharumors.com szerint (két forrás is megerősítette) a Sony Photokinán szeptemberben fogja bemutatni az új Zeiss lencséket E-bajonettel. Design a jelenlegi ZM objektívek szerint készül (szerinten az).
Találkoztam az C Sonnar T* 1.5/50 ZM objektívvel, gondoltam írok róla, de már megtettem.
Most láttam, hogy az Ernostar kimaradt, pótolom, de most a Sonnarról. A Zeiss Ikon megalakulásakor 1926-ban az Erneman és Ludwig Bertele beolvadt a cégbe. Az Ernostar továbfejlesztéseként 1931-ben készült el az első Sonnar, az 50/2 fényerejű.
Csak jelzem, most egy nem magyar billenytyűzetről írok, pár hete, ami a helyesírásomat erősen még a rossz szinthez képest erősen rontja.
Az évforduló kapcsán körülnéztem, és ezt a két képet találtam, ami nagyon érdekes számomra. Nem lehetett könnyű az átállás a szines filmre, itt is látszik. De a két kép között is nagy a különbség, mást mond.
Utolsó kommentek