A Wollemia nobilis az Araucaria-félék családjába tartozó fenyőféle, a hazánkban szobafenyőként ismert dísznövény közeli rokona. A botanikusok rég kihalt növénynek hitték, hiszen a létezéséről eddig csak fosszíliák adtak hírt. A legrégebbi maradvány 91 millió évvel ezelőttről származik, 2 millió évnél fiatalabb leletet pedig senki sem talált egészen addig, amíg egy ausztrál természetvédelmi őr szenzációs bejelentést tett: megtalálta a rég kihaltnak hitt fa élő példányait az ausztrál őserdő egyik elhagyatott sziklaszurdokjának alján. David Noble 1994-ben lett figyelmes néhány fára, amelyekről nem tudta megmondani, mifélék. A Sydneytől 200 km-re fekvő Wollemi Nemzeti Park egyik keskeny szurdokában sötétzöld lombú, csokoládébarna törzsű, különleges facsoportot talált. Később a világszenzációt botanikusok is megerősítették: valóban a Wollemiát találták meg, amelyről pedig addig azt hitték, réges-régen kihalt már.
A Wollemia fenyőről a vadonban készített légi felvétel
A világ teljes Wollemia-állománya jelenleg kb. 70 felnőtt fából áll, így az új faj azonnal felkerült a veszélyeztetett növények listájára.
Magok szedésére szolgáló hálók
Hajtásdugványból illetve magról azonnal elkezdték a mesterséges szaporítását, így ma már több millió példány él a Földön. Európában is több helyen található Wollemia, de Magyarországra elsőként a Füvészkertbe került. Természetes élőhelyén a fa a 40 méteres magasságot is elérheti, törzse pedig 1 méteres átmérőjűre vastagszik. A kérge csokoládébarna, bibircses, melyet a gyerekeke találóan csokidrazsénak neveztek el.
Hím toboz
Egylaki növény, egyazon növényen megtalálható a hím és a nő ivarú toboz is. A tobozok a hajtások csúcsán helyezkednek el, a hím virágzat mindig a női alatt található. A fa két hajtástípusából az egyik hajtás meredeken felfelé tör és a törzs alsó részéről indul, míg a másik inkább vízszintesen terül el.
King Billy a legmagasabb Wollemia fenyő
Izgalmas megfigyelés, hogy a természetben élő összes Wollemia fenyő DNS-e tökéletesen megegyezik, azaz a fák egymás "ikertestvérei", klónjai. A Wollemia nevelése a többi fenyőével megegyezik.
Miért olyan különleges? |
A világ egyik legritkább és legöregebb fája |
Tudományos megnevezése: |
Wollemia nobilis |
Család: |
Araucariaceae |
Rokon fajok: |
Agathis australis, Araucaria heterophylla, Araucaria hunsteinii, Araucaria bidwillii, Araucaria Araucana |
Felfedezés időpontja: |
1994 |
Felfedezés helyszíne: |
200 km-re nyugatra Sydneytől egy esőerdő kanyonjában, a Kék hegységben található Wollemi Nemzeti Park 500 000 hektáros területén |
Felfedezője: |
David Noble, az Új Dél Wales állam Nemzeti Park felügyelőségének munkatársa |
Kora: |
A Wollemi fenyő az Araucariaceae 200 millió éves családjába tartozik |
Legöregebb ismert fosszília: |
90 millió éves |
Vadon élő fák száma: |
kevesebb mint 100 példány |
Jellemzése: |
Attraktív fenyő, óriási, különleges és sötétzöld tűlevelekkel és buborékszerű kéreggel, több gyökérrel |
Magassága: |
A legmagasabb vadon élő Wollemia fenyő több mint 40 méter magas, és a fő törzs átmérője 1,2 méter. A Wollemi Nemzeti park egyik kanyonjában található, egy titokban tartott helyen |
Növekedése: |
Napos helyen gyorsan nő, a savanyúbb földet részesíti előnyben és –5től 45 °C terjedő hőmérsékletet |
Az árusítás engedélyezett időpontja: |
od 2005/2006 |
A faj védelme: |
Az engedélyekből származó összegek a növény és más ritka és veszélyeztetett fajok fenntartását szolgálják |
Felhasználása: |
Mint kivételes alkalmakra szolgáló különleges ajándék, egyedülálló növény belső használatra vagy teraszra, szoliterként parkokba vagy nagy kertekbe. Kedvező éghajlati körülmények között fagyálló. |
Család A Wollemi Pine egyedülálló faja az Araucariaceae család harmadik élő nemének (Wollemia). Az Agathis és Araucaria élő nemeivel, valamint a krétakori és a korai harmadkori fosszíliák csoportjával megegyező tulajdonságokkal rendelkezik.
|
![]() |
Természeti környezet és a termesztés feltételei Természetes környezetében a Wollemi Pine körülbelül 40 m magasra nő, több mint 1 m átmérőjű törzzsel. A fák 12 és 45 °C hőmérsékleten nőnek és az a nézet dominál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletet is jól tűrik. Gyorsan nőnek, kedvelik a világos helyeket és előnyben részesítik a savas talajokat. A természetben vadon élő populációból vetéssel vagy dugványozással szaporított Wollemi Pine magok aránylag gyorsan nőnek 50 cm-t évente.
|
![]() |
Egyedülálló tulajdonságok |
![]() |
Genetika A Wollemi Pine populációja közötti vagy azon belüli genetikai variációk egyelőre nem ismertek. Az egész Araucariaceae családon belül nagyon kevés genetikai variáció van. A tudósok bíznak benne, hogy bebizonyítható az, hogy a szokatlanul alacsony variáció ellenére túlélhetők a tűz pusztításai, a jégkorszak, a dinoszauruszok korszaka és a kontinensek mozgása.
|
![]() |
Nem |
![]() |
Különleges tulajdonságok A gomba, amelyet a néhány szabadon élő példány tűlevelén találtak, a Taxol néven ismert kémiai alkotórész kis mennyiségét produkálja – rákellenes szer. A Taxol nem mellékterméke a Wollemi Pinenek. A Taxol mennyisége, amelyet a Wollemi Pinen találtak, orvosi célokra történő felhasználásra elé kevés. A Taxolt ezidáig csak a Taxus nemhez tartozó fákon (pl. Taxus baccata) találták meg.
|
![]() |
Szaporítás |
(forrás: www.fuveszkert.com)
Romanee Conti 2010.04.16. 17:36:38
errrrrrrrrr 2010.04.16. 18:03:39
Romanee Conti 2010.04.16. 19:06:54
wollemi fenyő
Wollemia nobilis
Méret: 40 cm
Megvásárolható: New Garden Kertészet Pest, Hűvösvölgy, M7
Bruttó ár: 33900,- Ft -5% kedvezmény
Romanee Conti 2010.04.16. 21:32:35
kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2010.10.07. 18:54:19
A világ egyik legritkább és legöregebb fája...
egy kis pontosítás: valószínűleg a világ legöregebb fa faja (?)
a legöregebb fenyő egyedek valahol Nevadában vannak, és közelítenek a C14-el meghatározott koruk az 5000 évhez. (tehát Jézus Krisztus születésekor, vagy már Buddha kortársként is igen öregek voltak)
kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2010.10.07. 18:55:10
marykutya 2010.10.07. 20:51:36
Wollemia jön s elémáll a kék, jeges kertben.
magános, lassú fenyőként közeledik felém.
Nézzük egymást. Ezt el nem unjuk ketten:
a Buddha a fenyö meg én.
kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2010.10.08. 07:25:07