HTML

Utolsó kommentek

Címkék

2010ősz (1) 3 - 4 - 5 - 6 (14) 55 macro (1) 9x (1) 9x12 (8) adams (3) ajánló (1) alpa (3) anamorfikus lencse (1) andré kertész (2) angénieux (11) Ansel Adams (1) Apo-Nikkor (3) apple (7) argentum camera (8) avedon (9) az első... (6) bauhaus (1) best of 2011 (1) blog ajánló (1) Blumenfeld (1) Brando (1) brassaï (2) brüsszel (3) camera obscura (1) canon (4) canon n d (1) capa (25) certo (4) chamonixviewcamera (5) collodion (1) compur (4) Contax (1) csernely (1) dagerrotípia (4) dagor (9) daguerre (1) david seymour (1) deardorff (7) DESIGN (2) digitális analóg (1) digitális fotó (3) divatfotó (2) dogmar (1) Doisneau (1) Edward S. Curtis (4) edward steichen (6) eizo (1) ellen (1) elliott erwitt (1) epson rd1 (1) érdekesség (2) ernemann (3) escher kiállítások (4) események (3) eugene smith (1) experimentális fotó (1) fagép (2) Fekete-fehé filmek (1) fekete fehér film (1) fényképezőgép (18) ffs (2) flip video (3) Fogós ravasz kérdés (2) forlán (3) fotogram (9) fotólexikon (8) Fotólexikon (2) fotoman (1) fotómeteorológia (4) fotóművész (13) fotóművészet (újság) (11) fotóoktatás (1) fotós idézetek (1) fotós önarcképek (2) fotótechnikai video (1) fuji x100 (5) Gandolfi (1) Gép építés történések (1) gesztenye (4) goerz (8) graffiti (5) graflex (1) grof kinsky nusi (1) guevara (4) G Contax objektívek (1) halsman (1) HARMAN (1) HARMAN Direct Positive Paper FB Glossy (1) hasselblad (1) hcb (1) heliar (6) henri cartier bresson (2) hét képe (22) hexanon (1) hímestojás (1) hír (15) hírek (10) hold (2) hologon (3) holvanmagárdibalázs? (19) honlap ajánló (15) hypergon (2) icp (1) ikon (24) ikonikus képek negatívban (13) imogen cunningham (2) ipad (5) ipad fotó alkalmazások (4) irving (1) james whitlow delano (1) japán (1) John Pawson (7) jó reklámfilmek (1) julia margaret cameron (4) kedvenc gépem (1) Kedvenc gépem (3) Kedvenc képeim (1) kedvenc képem (1) kép (3) képelemzés (1) kepes györgy (3) kern (2) kern&co. (1) Kickstarter project (1) kiegészítők (10) kilfitt (5) kimivel? (3) Ki fényképezte? (2) ki lehet a képen? (11) kk kedvenc képek (4) klasszikus objektívek (36) kodak (3) kodakcrome (2) kompact (2) könyvajánló (11) középformátum (3) krauss peggy (2) különleges nikon objektívek (1) lázbérci víztárazó (1) lee jeffries (1) leica (54) lexikon (2) logó (1) lomo (2) Loxia (1) magnum (4) magyarok a fotótechnika történetében (1) magyar vizsla (1) mai manó (10) mai manó ház hírek (1) makró (7) marilyn monroe (9) marlon brando (1) máskép (1) máté bence (5) megyik (2) micro 4/3 (6) mikro 4/3 (4) Milyen appot csinálnék iPadre? (1) mi a fényképezés? (2) mi a fotóművészet? (1) mmhb (1) modellek (4) monitor (1) műcsarnok (1) munkácsi márton (4) nagyfényerejű objektív (1) nagyformátum (1) napibrassaï (3) NapiCapa (4) napikép (46) Napikép (1) napikertész (25) Napi Doisneau (2) napi kép 2011 (2) napkép (1) Newton (2) nex (12) Nikon (1) nikon (38) nikonblog.blog.hu (1) Nikon Action Touch (1) Nikon távmérős objektívek (2) noktor (5) objektívek (49) objektív történet (6) odoo projekt (2) OFOTÉRT (1) olympus (2) olympuspen (4) ottlik (4) overdose (1) panasonic (2) panoráma (5) pc ts macro symmar (5) penn (7) pentax (1) perar (4) peter lindbergh (5) photokina (4) phptokina2010 (1) pinhole (1) pitypang (2) planar (11) plasmat (6) plaubel (3) plaubel makina (1) polaroid (5) popcam (1) Portré (1) portré (1) pranté (5) proba képp (1) recept (1) red (1) Régi fagépek (1) régi fényképezőgép (25) reklám (1) rené magritte (4) ricoh (1) Ritka objektívek (1) robert capa gold medal (3) rodchenko (1) Roger B. Clay (2) RX1 (1) salgado (8) scannerfotó (2) scarlet (1) schneider (1) schneider kreuznach (9) serge lutens (5) shenhao (3) sinar (1) sironar (6) sk (2) sonnar (1) sony (9) sony e makró (1) sony nex (6) steve mccurry (1) streetphoto (1) summarit (1) Sutton (2) switar (2) symmar (1) szavazás (3) szergej mihajlovics prokudin gorszkij (3) szines fényképezés története (1) tag (1) talált fotó (4) tamron (1) távmérő (2) tél (1) természetfotó (4) Tessar (1) The Mexican Suitcase (1) tipográfia (1) Topogon (2) történeti fotóeljárások (16) torzsvendeg eladna (2) unvert (1) vélemény (12) Vendée Globe (1) Vittorio Sella (1) vivian maier (17) vizalatt (2) vizálló (1) vizsla (3) voigtlander (15) voigtlander objektíve (1) von (1) werne bischof (1) westlicht (1) westlight (3) wet-plate (1) xenon emerald (1) zacuto (3) zalka imre (1) ZB kérdez (1) zeiss (21) Zeiss (1) zeiss compact prime cp2 (13) zeiss hologon (5) zeiss icon ag (1) zoom (2) Címkefelhő

2013.04.15. 15:20 Romanee Conti

Hányféle fotópapírt lehetett kapni?*

Elgondolkodtató, hányféle fotópapírt lehetett kapni. Talán a könyv 1910-20 közötti, amiből scanneltem, tehát akkor. Mik is ezek?

Alboidin papír (Protalbinpapier, Protalbin paper) 1897-ben Léon Lilienfeld Bécsben fejlesztette ki. Növényi (gabona) fehérje felhasználásával gyártott kötőanyagú, "emulziós" kimásolópapír baritréteggel. Megjelenése leginkább a gyakoribb celloidinpapírra emlékeztet, attól csak nagy gyakorlattal vagy cseppteszttel különböztethető meg. Kötőanyaga alkoholban oldódik. Matt felülettel is gyártották. Első gyártója a Wiener Chemisches Werke, Dr. Jolles and Lillenfeld & Co., ezután 1900-tól a Protalbin Werke AG Bécsben és Drezdában. 1902-től az 1920-as évekig tartott használatának fő időszaka.
 

Aristopapír (Zselatinos kimásolópapír) (Aristopapier, Gelatine POP)

Zselatin kötőanyagú, kimásolópapír. "Emulziós", baritréteges. Abney, William de Wiveleslie (1843-1920) írta le először 1882-ben, 1885-ben (Ilford Ltd.) már gyárban készítik. Érdekesség, hogy a Printing Out Paper vagyis magyarul a kimásolópapír kifejezés az egyik ilyen Ilford gyártmányú papír márkanevéből származik. Eredetileg a kollódiumos kimásolópapírt (ld.: celloidin) nevezték Aristotípiának ( Paul Eduard Liesegang, 1884, Düsseldorf, A görög aristos [legjobb] és tupos [típia} szavakból összeállítva) később kezdték használni e nevet a zselatinos kimásolópapírokra. Képe az albuminpapírnál kontrasztosabb a celloidinnál lágyabb volt. Különböző felületekkel készítették. Fényes változatát üveglapon szárították, melyet a felragadás megelőzésére ökörepével kezeltek. Eleinte az albuminpapíréhoz hasonló vékony papíron gyártották és kartonra ragasztva alkalmazták. Nem tévesztendő össze a zselatinos sóspapírral ahol a képalkotó ezüst nem a zselatinban szuszpendálva hanem annak felületén helyezkedik el (a zselatin enyvezőanyag nem kötőanyag). A Kodak az 1980-as években is gyártott még ilyet (Proof paper). Az ugyancsak zselatin kötőanyagú és emulziós előhívópapíroktól kb. 40 000 szeres nagyításban lényegesen finomabb szemcsézete s többnyire barna színe alapján különböztethető meg. A pigment papírtól pedig ezüsthalványító cseppteszttel. Egyéb kimásolópapíroktól a pozitív vizes és a negatív aceton, alkohol cseppteszt révén különböztethető meg.
 

Előhívópapírok (Entwicklungspapier, Developing Out Paper/DOP)

A napfénypapírok helyébe léptek néhány évtizedes átmeneti periódus után. Míg a napfény- vagy kimásolópapírokon a fény hatására közvetlenül jelenik meg a kép, addig az előhívópapírokon nevükhöz híven az előhívás során jön létre (az ehhez szükséges) ezüstredukció. A nagyobb érzékenységük, időjárástól független (műfényes) megvilágíthatóságuk, nagyítások készítésére is alkalmas voltuk, tömeges kidolgozásra való alkalmasságuk, nagyobb tartósságuk révén lettek közkedveltek. Kötőanyaguk általában zselatin, lényegében a mai analóg anyagok megfelelői. Megjelenésük előtt is voltak hasonló, bár széleskörű felhasználásra nem került hasonló anyagok. Például a talbotípia negatívanyagát is használták pozitívkészítés céljaira (ha nagyítást akartak készíteni egy negatívképről, kamera segítségével). Az ezüst-bromid papírt (mely már nagyítások készítésére is megfelelő érzékenységű) P. Mawdsley találta fel 1873-ban,és 1880-ban már gyártották. Ezüst-klorid előhívópapírt Eder és Pizzighelli írt le 1881-ben. 1890-ben került forgalomba. Csak kontaktmásolásra használták alacsony fényérzékenysége miatt. A klorobromid papírt 1883-ban, Eder leírása alapján vezették be, ennek másoló- és nagyítópapír változata is ismert. A többihez képest meleg, barnás tónusai miatt a piktorialista korszak fotográfusai (is) kedvelték. Speciális válfaj volt a jód-ezüst érzékenyítésű másolópapír mely zöldesfekete színben volt előhívható és megvilágításához napfényt ajánlottak (spektrális érzékenysége inkább a rövidebb hullámhosszú fényre volt nagyobb). Ilyen papírt a megszűnt váci Forte cég is gyártott a XX. század közepetáján Verdita márkanéven. Ugyancsak különleges változat volt és valószínűleg nem terjedt el, a XX. század elején Németországban gyártott Janus márkanevű ezüst-foszfát érzékenyítésű papír. A fenti papírokat különféle felületekkel, különböző színű és vastagságú hordozókon gyártották. Felhasználásuk során egyes esetekben különféle színezési eljárásoknak vetették alá. Ezekkel a kész kép denzitásának színe megváltoztatható volt (barnára, kékre, zöldre, vörösre, stb.) illetve a képek tartósságát is befolyásolhatták. Jellegzetes károsodásuk, különösen az ezüst-bromid alapúaké, a képek szélétől befelé haladó, főleg a sötét tónusokon jelentkező fénylő felületű ezüstkiválás. Kamera-reprodukción bipolarizációval tüntethető el, ill. digitalizált képen képmanipulációval. Bővebben lásd: ezüstkiválás.
 

Celloidinpapír (Kollódiumos kimásolópapír) (Zelloidin papier, Collodion POP)

Kollódium kötőanyagú napfénypapír. 1864-ben George Wharton Simpson irja le és 1867-től Obernetter tökéletesítése révén gyárilag előállíthatóvá válik. (Eleinte kész, baritált papírra a --kollódiumkorszakban tanult módon felvíve a réteget-- házilag is készítették) Eredetileg ezt, a kollódiumos kimásolópapírt nevezték Aristotípiának ( Paul Eduard Liesegang gyártotta 1884-től, Düsseldorfban e néven) később kezdték használni e nevet a zselatinos kimásolópapírokra is (ld.: aristopapír). Emulzióspapír. Forgalomba kerülése után pár évvel, 1868-ban már baritálva készült. Fényes felületét "homálymázzal" mattították, de matt változata is készült (e célból baritrétegéhez rizs, arrow-root, stb. keményítőt adagoltak). A celloidin volt a legkeményebb gradációjú képet adó kimásolópapír. Különösen kemény volt Rembrandt márkájú változata. Az 1930-as évekig használták. (Pl.: Kodatone márkanéven a Kodak még az 1930-as évek közepén is gyártotta) Ez volt az első nagyüzemben gyártható emulzióspapír. Jellegzetes fényű, "dunsztos" tapintású felületéről, gyakran kékes baritrétegéről és ennek révén hideg barna tónusáról ismerhető fel. Felülete könnyen sérül. A hazai vizitkártyák, kabinetportrék jelentős része 1880 körültől erre készült.

 

Flesch Bálint: Fototechnika-Történeti (Egészen) Kis Lexikon, ARCHALTFOTOKONZERV, 1987-2009

6 komment


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marykutya2 2010.11.09. 11:02:30

Ez már fényévnyi múlt nekem, de kb 1980
felé a Mérleg utcai fotóboltban is elképesztö
fotópapir választék volt,sokról azt se tudtam mire jó.
Ja az is már 30 éve .

Romanee Conti 2010.11.09. 14:02:25

Én 84-től kerültem képbe. Nemigaz, 82-83-ig eladó voltam az OFOTÉRT-ben! Akkor berakok egy régi bejegyzést!

kalapos uram 2011.10.25. 22:13:50

van egy könyv Kincses Károlytól, amit előszeretettel forgatok: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel...
erősen ajánlom!!!

dögmatikus · http://hupjanfregoli.blogspot.hu 2011.10.26. 00:07:14

Nekem még volt az az egészen szörnyű stucc vagy mifene állatom, amelyik a reklámban azt énekelte: Ofotért áoá, ez kell nekem.
www.youtube.com/watch?v=FB3cE3QrR2M
és tessék:-)

bácsiszelet 2011.10.26. 14:18:02

@dögmatikus:

Még a hetvenes években volt a reklámszlogen a tévében:

A jó fénykép fortélya: fényképezzen Fortéra!

archfoto 2013.04.16. 11:02:44

Hamár Ofotért korszak: elvben sokféle papírt gyártott a Forte de a gyakorlatban csak kevésfélét árultak, néha a Forte boltban lehetett vadászni érdekesebb darabokra. A papírfajtáikról az oldalamon lehet: Forte emlékoldal az ARCHALTFOTOKONZERV-en archfoto.atspace.eu/forte.html Ja és az ARCHALTFOTOKONZERV címe már archfoto.atspace.eu eddig com-ra végződött de azt a szervert magára hagyta a tulaj így lassan megdöglik...
süti beállítások módosítása