A Hologont Erhard Glatzer tervezte 1964-ben a Zeissnél. Alapkoncepciójában visszanyúlt a Hypergonhoz. Készültek abban az időben extra nagylátószögű objektívek, de ezek már a halszem kategóriába tartoztak torzításuk miatt (félreérthető, látványban inkább már...). Glatzer feladta a fényerőt, de torzitásmentes objektívet tervezett. Ennél a lencsénél is a szélek felé sötétedik a kép, ezt a 15 és a 16mm objektívnél egy szűrővel orvosolták. Így a fényerő f/16 lett.  

Azt hiszem ismét azt tudom mondani, vannak az objektívtörténetnek nagy pillanatai, a Hologon az. Második körben 3 objektívet mutatok meg, két 24x36 távmérős gépekhez, a harmadik, amit már bővebben bemutattam, Linhofhoz készült.

Ezt az objektivet is a Carl Zeissnél tervezték (hol máshol?). 110mm f/8 Hologon illeszkedik Linhof nagy formátumú fényképezőgépekhez. Egy igazán egyedi prototípus lencse, Carl Zeiss compurzárral, 13 x 18 cm formátumhoz. Hozzávetőleg 1966-ból. Bővebben a Hologon [1] bejegyzésben.

Az első képen ebben a blokkban a 15mm Hologon fixen be van építve egy talán nem véletlenül Hologon nevű gépbe. Ez megér egy külön bejegyzést, izgalmas gép. A második képen az m42 objektív látható, amit természetesen keresővel, és a már említett szűrővel forgalmaztak.

A Carl Zeiss Hologon remake-jét a Contax G-sorozatú fényképezőgéphez 1994-ben a G1-hez (a következő frissítést, amely a kínált Contax G2 1996-ban) gyártották. A gyújtótávolság már kis mértékben nőtt, 15mm-ről 16mm-ra (ha jól tudom 15,5, ezért kerekítettek). Blende változatlanul f/8.0. Ezüst vagy fekete testtel, optikai keresővel, szűrővel árulták természetesen. A fő különbség a 3 elem helyett 5 lencsetag 3 csoportban lett. Sok Contax lencsét készítettek Japánban, de a Hologon 16mm f/8 továbbra is Németországban gyártották.

A végére egy kép Hologonnal: