Ha elnéző vagyok magammal, akkor azt mondom, nem nagyon értek a kérdéshez, ha valaki megosztja véleményét, ár-érték arányban milyen fénymérőt érdemes használni, lekötelezne. Gondolom nem csak engem érdekelne. Ha a tetejében képet ís küld mailben (480 px széles), szivesen berakom bejegyzésként.
2011.02.14. 07:22 Romanee Conti
Fénymérés nagyformátumnál [1]
16 komment
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dögmatikus · http://hupjanfregoli.blogspot.hu 2011.02.14. 10:47:29
ragyás 2011.02.14. 12:04:42
bácsiszelet 2011.02.14. 12:18:56
Azonban nem árt, ha beeső fényt is mér, érdemes összevetni a kettőt. De első a spot.
A pontosságát más fénymérőkkel össze tudod hasonlítani.
De ha a fénymérő, a nyersanyag, a hívó, a hívási hőmérséklet állandó, érdemes azonos expozícióval készíteni 6-8 negatívot, és különböző arányú keveréssel és hívási idővel próbahívásokat végezni. Annak alapján kiderül a helyes expozíció, meg a korrekciós lehetőségek.
Én valamelyik nyáron megcsináltam, ha gondolod, lehet egy új bejegyzés belőle.
bácsiszelet 2011.02.14. 12:24:28
A kihuzathosszhoz számított korrekciót csak az objektív fókuszához (teleobjektívnél a végtelenbe állított kihuzathoz) mért 6-8-szoros felvételi távolságnál közelebbi tárgyaknál kell figyelembe venni. Lehet osztani-szorozni-gyököt vonni, de ide süssetek:
www.salzgeber.at/disc/index.html
csgy 2011.02.14. 12:28:47
Ezelőtt Lunasix 3-m volt, semmi bajom nem volt vele, de mivel mai, 1.5V-es elemmel használtam, nem 1.35-össel, picit félremért (ezt le is mérte anno a Studioline-ban, amikor még ott dolgozott Csurgó Laci), de a képeket nézve semmi nyoma nem volt ennek, pedig én általában színes diát használok.
Nagyformátumnál sokan keresik és előszeretettel használnak és jó is persze, olyan fénymérőt, ami 1°-os spotmérést (is) tud. Híresen jók a Sekonic dualmaster fénymérői ezen a téren. De a Minolták, meg a Gossen spotmasterek. Nagyon híresek a Pentax spotméterei, a klasszikus Spotmeter V.: www.pdfcameramanuals.org/pentax/pentax_spotmeter_v/pentax_spotmeter_v.htm
Nyilván, aki zónázik, ott elég fontos a spot, de amúgy egy "mezei" fénymérővel is simán eléldegél az ember.
gromek7 2011.02.14. 12:36:39
Én a spotmérést kezdésnek annyira nem javasolnám. A beeső fény mérésével nehezebb tévedni és többnyire el is lehet végezni. A lunasix nekem kicsit meghaladott ( a mai nyersanyagárak mellett annyira nem bíznék benne). Egy olcsó sekonic l-308 untig elég. Bár most néztem, azért ennek is borsos ára van....
bácsiszelet 2011.02.14. 14:11:04
A beeső fény mérése csak az átlagos fénysűrűségű és átlagos árnyalatterjedelmű témáknál működik.
Ha a téma sötét tónusokban gazdag, vagy épp minden világos (mármint a téma összessége), vagy túl nagy / túl kicsi a téma kontrasztja, nem tudsz a legsötétebb részletre mérni és abból korrigálni az expozíciót és a hívást.
gromek7 2011.02.14. 14:23:31
a lyukkamerás ember · www.flickr.com/photos/jonespointfilm/ 2011.02.14. 17:17:19
Vannak spotméterek különböző látószögekkel (1-5-10 fokosak), vannak félgömbös és síklapos diffuzoros fénymérők, melyeket többféleképpen is lehet használni.
És mindez létezik tárcsás-mutatós és digitális kivitelben is.
És láttam már bizonyos szisztémákhoz (Zone-System) átalakított eszközöket is (főleg Pentax típusú spotmétereket).
A különböző kontraszt-üvegekről és szürketáblákról nem is beszélve.
És a legérdekesebbjét ki ne hagyjam, a mattüvegen (4x5-től-től 8x10-ig) történő átlag vagy részletkimérést az un. Booster-rel.
És ezek még csak az eszközök.
Mert aztán vannak az általánosan elfogadott fénymérési módszerek (hogyan is használjuk az eszközöket), vannak több évtizedes tapasztalatokat magába foglaló expozíciós táblázatok és vannak egyéni fénymérési stílusok.
Mindebbe aztán bezavarva ott a színszűrőzés, a hosszú expozíció reciprok értéke, a kihuzat növekedés, a dioptriák használata, a dupla expozíció.
Hogy melyik a jó vagy jobb fénymérő, módszer, számítás azt balgaság kategorikusan kijelenteni.
Sőt a kérdés maga balgaság.
Mert mindenkinek saját magának kell kialakítani egy módszert (eszköz-eszközhasználat-számítások) a különböző filmtípusokhoz és fényviszonyokhoz, majd azt összhangba hozni mindazzal, ami az expozíció után vár még ránk :
- a negatív utómunka (hívó-hívásidő-hőmérséklet-forgatás)
- a pozitív készítés (fénytípus-nagyítási/kontaktolási idő-hívó-hívási
hőmérséklet-hívási idő-papírfajta)
- a szkennelés (géptípus-szoftver)
- a végső digitális utómunka (Photoshop).
- a falra kerülő papírkép elkészítése (tintapatronos-lézeres-lambda)
Egy biztos, ha van, egy bevált módszere az embernek arra legyen nagyon büszke és ne változtasson rajta.
És mindezek a fenti dolgok csak addig érvényesek ameddig a 18%-os szürkét 18%-os szürkeként szeretnénk visszakapni úgy, hogy a végső képen legalább 6-7 blendés átfogás legyen.
Persze ha nem ez a szándék és a cél, hanem az ettől való eltérés, vagyis valami egyedi képi világ megteremtése egy adott látványból, egy adott felszereléssel - amit az általam tisztelet egyik legnagyobb fénymérési specialista egyszerűen úgy nevezett, hogy VIZUAIZÁLÁS – akkor persze más a helyzet. Mert szerintem itt van a lényeg. Az eltérésben az optimálistól. Mennyit, melyik irányban és miért is ?
gromek7 2011.02.14. 19:04:35
:-)))))))))
praktica MTL 5 2011.02.14. 19:55:34
bácsiszelet 2011.02.14. 20:20:10
Csak azt akartam kinyögni, hogy ha a beeső fényt méred, akkor az becsapós lehet.
Ha egy rakás szenet fotózol, ki kell mérni az árnyékokat – ehhez kell a szpotmérő –, hogy meghatározd a helyes expozíciót.
Aztán ki kell mérni a fényeket, hogy lásd az árnyalatterjedelmet.
A kettő meghatározza a majdani hívási körülményeket.
Romanee Conti 2011.02.14. 20:54:19
foto-k 2011.02.15. 20:22:59
praktica MTL 5 2011.02.15. 21:13:46
Romanee Conti 2011.02.15. 22:21:30