Én személy szerint nagyon megszerettem ezt a technikát. A teljes szabadságot adja egy fotósnak. Képzeld el, hogy beleteszed a filmedet a gépbe elfotózod, majd te magad előhívod olyanra amilyenre csak szeretnéd és ezt követően egy oylan papírra nagyítod le ami a te saját kezed által lett fotóérzékeny. Felemelő érzés. Mindemellett nem csak papírra hanem gyakorlatilag bármire felvihető ami nem teljesen tükörsíma (bár kis trükközéssel még üvegre is felvihető könnyedén ;) )

Ezt követte pár érdekes technika példáult a Cyanotípia és a Brómolajos technika (például hogy témánál maradjak Escher is dolgozott ezzel a technikával, bevallom nekem nem ment elsőre és majd itthon szeretném újra megpróbálni).

Itt váltanék is kicsit témát, mert az iskola nem csak erről szólt. Mindemellett egy átfogó stúdió oktatást is kaptunk. Világítástechnikák, kamerahasználat, nagyformátum és még nagyobb formátum. Álmaimban sem gondoltam volna azelőtt hogy 18x24 cm-es papírra valaha fényképezni fogok és nem a sötétkamrában.

A fotókurzus nagyon jól felszerelt. Egy teljes épület csak a fotóé. Korrekt nagy labor van a 35mm-es gépektől a 8"x10"-es nagyításig mindenhez. Ehhez megfelelő méretű sötétsötét szoba és vizesszoba. Rögtön emellett található egy nagyon nagy stúdió és egy külön oktatóterem is. Remek hely tanulni és gyakorolni.

Az iskola (Vrå Højskole) alapelve teljesen máshol nyugszik mint itt bárhol. Kapsz egy alapképzést majd a folyamatos inspirációadás közben magad ura vagy. Nagyon kecsegtetőnek hangzik mindez, de hidjétek el nehezebb mint gondolnátok. Egyszerre csak ott vagy egy helyen ahol minden a rendelkezésedre áll és csak csinálni kell és hirtelen mindent akarsz egyszerre. Én személy szerint megkűzdöttem egyfajta bábeli zűrzavarral. A végére viszont nagyon is tisztán láttam mindent.

Az oktatás mellett a legjobb dolog, hogy rengeteg közép-európai fiatal vett részt az oktatásban így rengeteg közös, de mégis homlokegyenest elütő gondolkodásmód találkozott. Ez és a magyar emberekből összeverődött csoport volt a valódi húzóereje a fotó tanulásnak.

Kicsit összegezve, én Iby András vagyok és 26 éves. Kicsit több mint 3 éve kezdtem a fotográfiát, de ez a hely teljesen megfertőzött egy életre. Személyem rabul esett a klasszikus képkészítés mindenfajta kreatív oldala által, beleszerettem a technikai kamerák síktologatós világába és gyakoraltilag nem nagyon tudom magamat elképzelni labor nélkül. Amit tanulni lehet az semmi más mint biztos technikai tudás, nézőpontok a világ és a fotográfia felé, egy homlokegyenest más kultúra nagyon vastag barázdákat hagy az ember tudatában, kapcsolatok és sok sok gyakorlati óra. Nagyon jó volt ott lenni. Ajánlani tudom mindenkinek aki komolyabban akarja venni a fotográfia Művészeti oldalát.

A tanárunk volt Emil Schildt http://www.emilschildt.com/