Szia !

Én mindig a következő sorrendet állítottam fel a fotografálással, annak technikájával kapcsolatban legyen az akár a munkám vagy „csak” a hobbym :
FÉNY-OPTIKA-NYERSANYAG
Persze ezt a hármast tovább lehet és kell is bontani :
a FÉNY mint : fénykezelés és/vagy fénykészítés
az OPTIKA mint : minőség és komponálás
a NYERSANYAG mint : kiválasztás-exponálás-utómunka
Mindez persze csak a technikai alap.
De ez az amit meg lehet és meg kell (meg kellene) tanulni.
Amit lehet és kell (kellene) használni.
Ansel Adams mondta, hogy minden (jó) kép fejben dől el, mert az exponálás előtt a témát vizualizálni kell, azaz a látványt át kell alakítani olyanná amilyennek mi látni, láttatni szeretnénk.
Én úgy gondolom, hogy ezt csak a fentiek ismeretében lehet.
Ettől még egy kép persze nem lesz jó fotó.
Nem ezek teremtik meg önmagukban azt a bizonyos „punctum”-ot a képen.
Ahhoz még sok minden más is kell.

Miért írtam mindezt ?
Kérdezed, hogy hogyan készült a kép.
Hát sok minden kellett hozzá.
Lányom haja 10 napig volt befonva. Ezalatt nem mosta meg csak a tengervíz áztatta.
Mikor hazaértünk kibontotta és ilyen lett. Sokkal jobban illett hozzá, mint eddig bármilyen más frizura. Persze ez az én véleményem volt és nem az övé. Nem is akarta, hogy így lefotózzam. Én győztem. Azt akartam, hogy a képen csak ő legyen. Vagyis se előtér, se háttér. Csak a haj érdekelt. Főleg a kontúrja. És persze az, hogy mit lehet arcilag hozzátenni.
Bevilágítani nem volt időm ezért odaállítottam a nagyablak mellé ahonnan erős, de szórt fény jött. A hátteret egy 1x1-es frost keret adta, melyet a párom tartott be közvetlenül a lányom feje mögé. A keret mögött egy másik ablak volt. 15 képet lőttem el a Panasonic LC-1-es gépemmel (melyet annakidején a Leica optika miatt vettem meg) az optika élességhatáráról.
Ez a kép a 13. volt. Eddigre sikerült jó értelembe véve felbosszantanom, hogy úgy nézzen a kamerába, mint egy kis vadóc. Úgy gondoltam, hogy ez fog a legjobban illeni a hajához. Aztán ez a 13. felvétel lett az, mely már nem csak a hajához passzolt, hanem önmagához is. Valamit elkaptam az énjéből is.

igen a kép, mit akarsz. és türelem

tetszik a kép

"Bevilágítani nem volt időm ezért odaállítottam a nagyablak mellé ahonnan erős, de szórt fény jött."
Nem szoktam hazudni, de amikor néztem a képet, (jó, mindíg a szemet nézem, mi lehet a trükk, erre a világításra tippeltem, büszke vagyok magamra!

Gondolkoztam, miért tetszik ennyire ez a kép? Szerintem a tere miatt. Semmi Photoshop?

PS ?
Lehet, hogy egy illúziót rombolok most le ?!
Igen !
Az utómunka több volt mint a fotózás maga.

Nem, én 15 éve használom minden nap, ha látszana, akkor rombolnád le.

Én a blogba bekerülő képek mindegyikéhez hozzányúlok, hogy a képességeimhez képest legjobb minőség legyen. Egyedűl ha élő fotós weboldaláról rakok be képet, ott az ami, mert ott ő úgy döntött, az legyen.

@a lyukkamerás ember: Gyanítom, te arra használtad a Photoshopot, hogy az exponálás pillanatában elképzelt, látott képet kapd meg, mint végtermék. Tudom, hogy az analóg időben ugyanúgy széles ezköztár állt (áll) a nagyítók rendelkezésére. (ez Bresson fotóin, és mindenkinél látszik, hiszen a legjobb, általuk elérhető képet szándékoztak publikálni.) Nekem megadatatott, hogy úgy nagyítottam, hogy számolatlanul állt rendelkezésemre a nyersanyag, van fogalmam a kérdésről. A Photoshop már írtam többször egy eszköz, arra való, hogy véleményünk szerint legjobb kép legyen látható. Természetes, hogy ha valakinek van egy igényszintje, ennek megfelelően késziti el a kép végleges formáját. Ennyi. Mivel nagy a felelősség, mindenki eldönti, mennyít tesz hozzá. Azt hiszem érthető amit írtam, ha nem jelezd.