Szia !

Egy darabig nem látogatom most a blogodat. Így egy darabig nem is írok bele. Nem megfutamodás ez. Inkább rádöbbenés. Rádöbbenés arra, hogy az élő szó mennyivel másabb. És ebben a MÁSABB-ban benne van minden.

Jó volt veled, veletek több mint két órán át dumálni.

Aztán otthon várt kalapos uram kéretlen fasszsága a blogod két bejegyzésében is.

Rájöttem, hogy tényleg én vagyok a hülye. Olyannal vitatkozom virtuálisan, akivel nem ülnék le egy asztzalhoz kettesben dumálni. Több okól sem. Egy, mert emberileg nem jön be. Kettő, mert szakmailag alulképzett. Három, mert nem szeretem a képeit.

Ez persze magánügy. Az életben nem is keresem a társaságát. Hála istennek az Instart csoport összejöveteleit is mellőzi mostanában. Talán énmiattam. Ha így van akkor már megérte egyszer-kétszer odapörkölni neki a fórumodon.

Ami viszont elgondolkoztat, hogy a többi olvasód hová is helyez minuet. Attól tartok, és erre sok példa is van, hogy legjobb esetben is ugyan arra a színtre. Na ez a nem jó. Merthát kurvára nem vagyunk ugyan azon a színten semmiféle tekintetben sem. És ezt maximum két három ember tudja, gondola. És ezek mind személyes ismerősök.

Tényleg nincs értelme a Börcsök Mihály féle félművelt nyomolósokkal leállni vitatkozni. Én eddig sem azért tettem, hogy meggyőzzem, legyőzzem őket, hanem azért, hogy a többiek (a hallgatag tömeg) kapjon egy másfajta látásmódból is példát, vagy uram bocsá ne legyen megvezetve hülyeségek, okoskodások által. Kezdek rájönni, hogy ez a bizonyos hallgatag tömeg nincs is vagy egy szót sem ért az egészből. ,Az egyik azért, a másik meg amazért rossz. Azaz nincs miért és kiért. Akkor meg minek.

Na ezért húzódom vissza egy időre. De most úgy hogy nem is fogom olvasni sem a blogodat.

Úgy, hogy ha kérdésed van vagy segítség kell, vagy egszerűen csak dumálni van kedved, akkor keress meg privátilag.

Üdv, Bi