Már akartam írni, hogy az a három fiú az négy azért. Szóval gondolkoztam, mitől jó ez a kép? Megpróbáltam nem belemagyarázni, ezért csak a szememnek hittem. A dinamikája miatt, de az egyensúly is meg van. A jobb hátsó alak nagy tömege egyensúlyban van a két kissebb alakkal. Szerkesztésében egy kicsit olyan a kép, mint ha egy biciklit a falhoz támasztunk, ferde, de nem érezzük hogy el fog dőlni. A belógó kéz is segít az egyensúly megteremtéséhez. A dinamikája egyértelmű, gazdagon láthatunk szép íveket a képen. Szóval röviden ennyi. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy nem huszonharmadszor futnak be a gyerekek a tóba, mert azért Munkácsi ízig-vérig profi reklámfotós, nem elégszik meg a nem tökéletessel. De ez nem von le a kép értékéből.
2013.03.23. 21:09 Romanee Conti
Martin Munkacsi: Three Boys at Lake Tanganyika [2]*
10 komment
Címkék: munkácsi márton
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Voxx · http://andrasmuller.com 2012.05.19. 12:45:45
pobeda 2012.05.20. 18:45:55
praktica MTL 5 2012.05.21. 18:06:00
praktica MTL 5 2012.05.21. 18:10:18
Romanee Conti 2012.05.22. 22:24:11
Csak elmondtam a véleményem, miért is jó ez a kép. Ennyi. Szerintem.
praktica MTL 5 2012.05.26. 08:44:07
Bocsi ha túl vehemens voltam!
Romanee Conti 2012.05.29. 21:08:46
praktica MTL 5 2012.06.01. 05:24:35
Alkibiadész [alkibiadesz.blog.hu] 2012.06.27. 14:13:27
Fókusz 2013.03.24. 08:08:55
A közelebbi figura zseniálisan (szerencsésen?) elkapott mozgása maga a csoda – a kép sikerének egyik pillére. Mivel az agy tudja, hogy ilyen módon képtelenség állni, ezért fejben automatikusan hozzáteszi a sebességet, a haladást… A mozgásábrázolás e módja azért zseniális, mivel hiába keressük az erre szolgáló „hagyományos” fotós eszközöket (bemozdulásos-, elhúzásos életlenség stb.) ezek közül egyet sem találni a képen.
Az már csak hab a tortán, hogy a hullámok és testek közeli „találkozása” egy olyan eseményt vetít előre, ami csak nehezen, olyan ellentétpárokkal írható le, mint a játék, ütközés, öröm, veszély stb.
Tulajdonképpen erről a megfoghatatlan élményről szól a kép.