2002-ben a Contax N Digital volt az első professzionális dSLR teljes leica képkocka méretű CCD érzékelővel, 6,04 megapixel felbontással. Nagyon sok szempontból úttörőnek tekinthetjük ezt a gépet. Ez az egyetlen digitális tükörreflexes gép amely egyszerre két filmes rendszerrel is kompatibilis: A Contax N1/NX kisfilmes rendszerrel és a Contax 645 autofókuszos középformátumú rendszerrel.

A Contax N Digital az első és edig egyetlen full-frame kamera, amlely CCD technológiájú érzékelőt használ képalkotásra. A Kyocera Optics-nak sikerült beépíteni egy a Philips által gyártott 3008x2008px felbontású 36x24mm-es szenzort, ami korábban digitális középformátumú hátfalakban használtak, létrehozva a legkönnyebb és legkisebb full-frame dSLR-t.

Szembetűnő, hogy gép alapja a rövidéletű Contax N1 váz volt, hiszen a vertikális markolattól eltekintve ugyanúgy néznek ki és kezelésük és majdnem teljesen azonos. Egy leírás szerint kilenc lencse volt elérhető az N szériához 17mm-től 300mm-ig, egytől egyig a Zeiss-től. Ebből csak hetet találtam meg sajnos.

- Carl Zeiss N Vario-Sonnar T* 17-35mm f2.8
- Carl Zeiss N Vario-Sonnar T* 24-35 f3.5-4.5
- Carl Zeiss N Vario-Sonnar T* 28-80mm f3.5-5.6
- Carl Zeiss N Vario-Sonnar T* 70-200mm f3.5-4.5
- Carl Zeiss Planar T* 50mm f1.4
- Carl Zeiss Planar T* 85mm f1.4
- Carl Zeiss Sonnar T* 100mm f2.8 Macro

Egy adapterrel viszont az összes Contax 645-ös lencsét fel lehet csavarni. (35mm-től 350mm-ig)

2002-ben a Contax 6550 dollárért volt kapható. Az egyetlen vetélytárs a kicsit később piacra dobott Canon EOS 1ds, melynek ára 8900 dollár volt.

Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem volt életképes ez a szerintem szép és különleges gép 2002-ben? Továbbá, hogy a Zeiss miért nem gyárt/gyártott AF lencséket egyéb márkákhoz?