Régóta gondoltam rá, hogy írok a témáról. Két meghatározó információforrás volt, ahol erről hallottam (és azért a fotótörténetben is felsejlett a dolog), az európai kultúrkör egy hangyányit félremagyarázza ezt a kérdést. Igen rég, először egy tudományos előadást hallottam a még kereskedelmi rádiók kora előtt, talán nem véletlenül este 11 óra magasságában, és szembesültem, hogy az egyetemes tudomány-kultúrtörténetben fontos pont az arab kultúra. Már itt gondban vagyok, arab kultúra vagy iszlám kultúra? Egy biztos, matamatika, geometria, orvostudomány, a klasszikus irodalom megmaradása, sok területen sokat köszönhetünk nekik. Ami számomra érdekes, a Spanyolországi mórok története. Erről pár adat.

711: az arabok (mórok) Tarik király vezetésével (7000 gyalogos berber harcos) átkelve a Gibraltári-szoroson a félszigetre, beavatkoznak a vizigót polgárháborúba és uralmuk alá hajtják a területet.

714 után: Asztúria, Galícia, Baszkföld kivételével a damaszkuszi Omajjádok egy tartománya lesz az egész félsziget.

732: Tours-i (magyar nyelvterületen [[Poitiers-i csata] néven ismert), Martell Károly kiűzi az arabokat Galliából,(csaknem a teljes mai Franciaországból) de részben e déli frank területek, valamint a mai Spanyolország és Portugália szinte teljes területei még évszázadokig a mórok kezében maradnak. Az arab-mór utalom központjai: Córdoba, Sevilla, Granada, gazdasági központjai: Málaga, Almería.

Córdoba fénykora

756: a Córdobába menekült I. Abdar - Rahmán (Omajjád) uralkodó megalapítja a Córdobai Emirátust, önálló államát, mely a félsziget jelentős területére kiterjed. A korszakban bevezetik a mesterséges öntözést, fejlődik a selyem - és fegyvergyártás fejlődése, felvirágzik a gazdaság és a kultúra A Córdobai Emirátusban általában jellemző a vallási türelem, a keresztények közül is sokan áttérnek az iszlám hitre.

778: Nagy Károly veresége a roncesvalles - i hágóban, ezzel elveszti meghódított területeit, Roland gróf halála.

928 – 1031: a Cordobai Kalifátus ideje (központ: Toledo). III. Abdar - Rahmán felveszi a kalifa címet. Ez az andalúziai mór kultúra csúcspontja, mecsetek, könyvtárak, paloták épülnek.

930: a kalifa elfoglalja Északnyugat - Afrikát.

1031: III. Hisám, az utolsó Omajjád kalifa bukása, a kalifátus 20 független részbirodalomra hullik szét...

1086: észak - afrikai berberek, az Almorávidák megvédik az iszlám államot a keresztények hódításaival szemben és a déli területeket egyesítik afrikai birodalmukkal.

1146: az Almorávidák birodalmát meghódítják a berber Almohádok, akik megszilárdítják az iszlám uralmat.

1212: Mohamed - al - Naszír kalifa veresége Tolosa mellett a keresztény seregektől, az Almohádok birodalmának széthullása, Córdoba, Cádíz és Sevilla keresztények általi visszafoglalása.

Granada fénykora

1238 - 1492: a granadai emirátus a Naszridák uralma alatt áll. 1238-ban Beni Naszr megalapítja az emirátust Malagával és Almeríával, Granada a félsziget leggazdagabb városa s egyben kulturális központja.

1246: Granada mór uralkodói a kasztíliai király adófizetőívé vállnak, hogy elkerüljék a fegyveres harcot.

1292: az emirátus elveszíti Tarifát, Gibraltárt, Alg*cirast - Kasztília kezére kerülnek.

1300 - 1400: Granada kulturális fénykora. 1333: Gibraltár visszahódítása.

1479: IV. Sixtus pápa rendeletet ad ki a Granada ellenes keresztes hadjáratról.

1481: Kasztília tizenegy éves harcot kezd a mórok ellen, melyben Európa legjobb hadserege vonul fel a mórok ellen.

1492: Málaga és Granada visszavétele, XI. Abu - Abdallah Afrikába vonul vissza, a mórok és a zsidók kiűzése visszaveti az ország gazdasági fellendülését...

Érdekes megközelítés már az is hogy lehet 700 évig elfoglalni valamit? Ha az avarok szemszögéből nézzük, akkor 1100 éve elfoglaltuk a Kárpát-medencét. 

A másik forrás egy két részes film valamelyik ismeretterjesztő csatornán láttam, ami szintén nagyon érdekes volt. Ott kerek perec kijelentették, hogy Európában erről az időszakról történelemhamisítás történik. De a lényeg, számomra a két legérdekesebb téma a Toledói egyetem, ahol mór, zsidó, keresztény tudósok együtt vitattak meg kérdéseket, amikor európában a legnagyobb könyvtárban pár 100 könyv volt, az arab egyetemeken több tízezer. A másik az arab építészet, amit megmutatok az Alhambra, egy mór építésű erőd és palota Granadától északkeletre.

Neve a spanyolban az arab al-hamra (الحمراء) szóból származik, amelynek jelentése „a vörös”; teljes neve ugyanis arabul Kaszr al-Hamra: „A vörös erőd” volt.

1223-ban, az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején kezdték meg az építkezéseket. Utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf granadai emírek 1408-ig folytatták azt.

A komplexum szerencsésen vészelte át az 1492-es reconquista időszakát. Az ostrom során nem pusztították el az Alhambra épületeit, hanem amint elfoglalták azt, hozzáláttak restaurálási munkálatainak. A Katolikus Királyok pár évig itt tartózkodtak és innen irányították országaikat. Ám V. Károly német-római császár és spanyol király mégis lebontatott egy épületet, hogy helyére reneszánsz királyi palotát emeltessen magának.

Az igazán nagy pusztítást mégis az 1812-ben távozó francia megszállók okozták, akik távozásuk okán felrobbantották az Alhambrát.

A 19. században ismét megindult a restaurálás, mely mind a mai napig tart.

Igazán gondolatébresztőnek szántam ezt a bejegyzést, sok dolgot nem szeretek, az egyik az, amikor bizonyos csoportokról, nemzetekről summás megjegyzéseket tesznek, buta közhelyekkel. Szerintem minden nép, vallás, nemzet értéket képvisel, és tiszteletben kell tartani. Én nagyon nem örülnék, ha egy más nép, vallás rámeröltetné kultúráját kötelező jelleggel. (nem is örültem)