Eddig úgy tudtam, hogy Giambattista della Porta használt domború lencsét a camera obscurához, de egy orrhosszal Girolamo Cardano nyert. Szóval itt kezdődött a dolog, lencse, camera obscura találkozása. Majdnem a végére is értünk, mert gyakorlatilag kész a tükörreflexes fényképezőgép, még a film hiányzik. (lencse, 45 fokos tükör, mattüveg) Akkor a történet:
Girolamo Cardano • Giambattista Benedetti • Giambattista della Porta
1550-ben Girolamo Cardano, milánói asztrológus és orvos, De Subtilitate című művében drasztikus újítást hajtott végre a camera obscurán: a falban lévő résbe üvegből készült domború lencsét rakott. Ennek segítségével sokkal tisztább képet kapott. Cardano így írja le mindezt: Ha az utcán történő dolgokat akarod látni, akkor, amikor a nap fényesen süt, rakj az ablak zsalugáterjébe mindkét oldalán domború lencsét [orbem e vitro]. Ha ekkor becsukod az ablakod, a nyíláson keresztül a szemben lévő falra vetített képeket fogsz látni, de igencsak tompa színekkel, azonban ha fehér papírlapot helyezel oda, ahol a képet látod, csodálatos módon el fogod érni a várva várt eredményt.
[Girolamo Cardano. De subtilitate. Paris: Ex officina Michaelis Fezandas, 1550, vol. iv. 107. old.]
Cardano felfedezése úgy tűnik, hogy nem terjedt el széles körben, 1585-ben azonban Giambattista Benedetti, Károly Emánuel szavojai herceg udvari filozófusa megemlítette Diversarum Speculationum mathematicarum et physicarum c. könyvében. Benedetti a következőket írja Pirro de Arzonihoz az optikai képek tulajdonságairól írt levelében:
Nem hallgathatok tovább: bámulatos hatású dologról fogok most beszélni. Fúrj lencse méretű, kör alakú rést, és helyezz bele egy idős embereknek (de nem rövidlátóknak) készített lencsét, olyat, amely mindkét oldalán domború, és nem pedig homorú. Ezután a réstől kellő távolságra helyezz fehér lapot úgy, hogy a kinti tárgyak megjelenjenek rajta. Ha a nap megvilágítja ezeket a tárgyakat, olyan tisztán és világosan lesznek láthatóak, hogy semmi ennél szebbet vagy élvezetesebbet nem képzelhetsz, noha a kép fejjel lefelé fog állni. De ha álló helyzetben szeretnéd őket látni, ezt legjobban úgy érheted el, ha a képet síktükörrel tükrözöd. [Giovanni Battista Benedetti. Diversarum speculationum mathematicarum et physicarum liber. Torino: apud haeredem Nicolai Bevilaquae, 1585, 270 old.]
Giambattista della Porta a Magiae Naturalist először 1558-ban adta ki, amikor 23 éves volt. Az első kiadás az eredeti, “rés-a-falban” camera obscura rövid leírását tartalmazta. Della Porta nem vette figyelembe Cardano nyolc évvel korábbi fejlesztését, azonban leírta, hogyan lehet – lencse nélkül – homorú tükör segítségével képet vetíteni egy darab papírra.
A Magiae Naturalis több mint harminc évvel későbbi, 1589-es második kiadása jóval nagyobb terjedelemben tárgyalja a camera obscurát. Az eredeti “rés-a-falban” eszköz leírását Della Porta új mondattal egészítette ki: “Ha a résbe kristály lencsét helyezel, igen nagy örömödre azonnal sokkal tisztábban láthatod a dolgokat, az utcán sétálók arcát, a ruhájuk színét és minden egyebet, éppúgy mintha közvetlen közelből néznéd őket, és akik ezt látják, csodálkoznak is eleget”.[15] Ez az eszköz nem volt más, mint a Cardano és Benedetti által javasolt domború lencse. A második kiadásban Della Porta azonban a homorú tükrös camera obscurán is lényeges módosítást hajtott végre. Először is, Cardanót és Benedettit követve azt javasolta, hogy helyezzünk lencsét a résbe. Majd, hogy a képet egyenesen álló helyzetbe fordítsa, kombinálta a lencsét az 1558-ban javasolt homorú tükrös vetítőrendszerrel. A kísérlet rendkívüli eredménye olyan eszköz lett, ami nagyított és álló képet vetített. Mai terminológiával élve, a domború lencse által megfordított kép kicsivel a homorú tükör fókuszpontja előtt helyezkedett el és így tárgyként szolgált a tükör számára, amely azt visszafordította álló helyzetbe és felnagyította.
[Della Porta, Magiae naturalis libri XX Ab ipso authore expurgati et superaucti. Második kiadás. Nápoly: apud H. Saluianum, 1589]
Művészet, optika és történelem: új fényben a Hockney-tézis, érdemes elolvasni!
(forrás: http://www.szv.hu/cikkek/muveszet-optika-tortenelem)
Utolsó kommentek