Annyira nem egyszerű kérdés. Szerintem vannak olyan objektívek, amik saját egyedi jegyekkel rendelkeznek, próbálok ezekről írni. De igazán, a dolog tökéletesen szubjektív, meg kell keresni, kinek mi a legjobb objektív? Ez nem ár függő. Az egyik legszebb rajzú objektív, amit valaha használtam, egy gyalog Minolta 50 mm volt. Az üveg mennyisége csak a tervezést mutatja. Kérdezted a 8x10 objektíveket, itt valami miatt nagy csoda nincs, ezek tisztességes régi rendszerű objektívek, a választás pénztárca függő.

inphoto.blog.hu/2011/12/18/8x10_formatumhoz_objektivek

De én is kiváncsi vagyok mások véleményére.

Hát nem lesz nagy tolongás:-)))

@gromek7:
No, akkor megkezdem én a tolongást :) Több bejegyzésben, ahogy engedi a drága idő.

Előrebocsátom, hogy (sajnos) az objektívek körül igazán csak a Schneiderekhez merek hozzászólni, meg általánosságban a lencsekontrukciókat illetően.

8×10-en a 180mm nagylátószögű objektívként viselkedik. Legalább 360 – 400 milliméteres képkört illendő kirajzolni az objektínek, hogy használható legyen. Hosszab fókusznál (300, 360) ha nem teleobjektív az illető (!) ez természetesen könnyen megvalósul. Ekkora képméretre a 300, 360mm alapobjektívnek felel meg.

A Schneider gyárt illetve gyártott 210-es Angulont és Super Angulont, de ekkora méretben (a felhsznált nagy méretű üvegek miatt) elég borsos az áruk még használtan is.

A mident eldöntő kérdés az lehet, hogy milyen célra használnád a géped? Általános célra (mindenféle téma), portré, közelfényképezés, táj? Az biztos, hogy nagy távolságú állatfotózásra és távoli részletek fotózására nem való.

Köszönöm a postot RC.

Elsősorban portrézni használnám műteremben valamint épületfotóra. Valószínűleg kéne majd egy nagylátó ami még nem torzít és kéne egy "alap obi" ami mondjuk kisfilmes gépen 50mmnek felel meg.

A nagyformátumhoz készülő objektívek szerencsés helyzetben vannak: kevés kompromisszumot kell kötni a tervezés és a gyártás során (ezért állnak viszonylag kevés elemből) a következők miatt:

A magában álló üveg rengeteg lencsehibával terhelt (kromatikus aberráció, szférikus aberráció, kómahiba, asztigmatizmus, képmezőgörbület, párhuzamos egyenesek ívekké hajlása, stb.).

Az összetett objektívek összeállítása (üveganyagok, azok görbületei, egymástól való távolságukl) olyan, hogy a lencsetagok egymás hibáit jól korrigálják, főleg, ha speciális felhasználásra optimalizálták őket (pl. reprodukciós fényképezés).

Nem szimmetrikus (Xenar) objektívek esetén 4 vagy 5 üveg, szimmetrikus, vagy félig szimmetrikus objektívek (Angulon, Symmar, Symmar-S) egymással szembefordított 3-3 elemű lencsepár, teleobjektívek esetén (Tele Xenar, Tele Arton) 4-5 üveg már igen jól korrigált objektívet eredményez.

Ennek számos előnye van:

- kevés a fényveszteség
- kicsi a becsillanás veszélye, főleg teljesen ragasztott objektíveknél (Angulon, Dagor), így a kép brillanciája általában kiváló
- bár vannak redőnyzáras nagygépek is, az objektívek általában központi zárral szereltek, ami az általánosan használt szűk rekesz (22-32) miatt szinte lehetetlenné teszi a becsillanást (kicsi a lyuk az első és a hátsó lencsetagok között)
- mivel a fókuszálás sínrendszeren történik, és az objektív és a kép távolsága tág határok között (pl. 3-szoros kihuzat) változtatható, nem kell a kisfilmes és középformátumú gépekre jellenző kompromisszumot meghozni: tudniilik azt, hogy azoknál (általában) a cserélhető objetív foglalata és a film távolsága állandó, ehhez kell igazítani (nyújtani vagy rövidíteni) az éles leképezés síkját. Ehhez 2-3-4 lencsetagot kellene beiktatni, ami terhelné az egész rendszert
- A sínen történő élességállítás miatt nem kell foglalkozni a frontlencsés vagy belső élességállítással, ami újfent kompromisszumokhoz vezetne
- A zoomolásról nem is kell beszélni, az drasztikusan beleavatkozna a rendszer egészébe
- nem kell „töpöríteni” a lencsetagokat, tehát könnyebb a megmunkálásuk (cserébe a méreteik miatt hatványozottan több üveg megy bele, ami árfelhajtó tényező)

Majd még biztosan eszembe jut valami :)

@Pék.:

inphoto.blog.hu/2011/10/03/c_1950_schneider_90mm_angulon_vs_c_2000_schneider_super_symmar_110mm_xl

Olvasd el a többit is, hátha segít :)

@bácsiszelet: Értem, a képkör mindenhol F22-re van megadva, ennél tágabb blendén akkor csökken a képkör igaz? Illetve eltolásoknál is? Ezen az oldalon
(www.largeformatphotography.info/lenses/LF8x10in.html)
a legnagyobb kört egy Fujinon C rajzol történetesen 620mm. AZ ára mégis csak a fele sok másik lencséhez képest. Ez miért van?
A másik kérdés pedig: minden lencsének megvan, hogy milyen blendén rajzol a legszebben, mikor a legmagasabb a felbontása. Ezeknél az objektíveknél gondolom általánosságba ez az F22 igaz? És ennél tágabb blendénél előjönnek a hibák valamint kisebb kört rajzol?

@Pék.:
Csak gyorsan, aztán még visszajövök:
www.graflex.org/lenses/lens-spec.html

@Pék.:
Az f22, f32 jellemző érték. A vinyettálatlan képkör a rekesz szűkítésével nő. Van egy trükk az ellenőrzésére: olyan mattüvegra van szükség, aminek a sarkai le vannak csapva 45 fokban, tehát bele lehet kukucskálni a gépbe. Ha mint a négy sarokból látod a teljes rekesznyílást, akkor minden rendben.
Ha közeli témát fényképezel (portré), akkor úgyis növeled a kihuzatot, és azzal együtt nő a jól kirajzolt képkör is.
Az eltolások mértéke egyébként kisebb, mint ahogy először elképzeli az ember, mert te a látványt nézed, de az eltolást a filmmérethez és a kicsinyítési aránynak megfelelően végzed.

@Pék.:
Fujinon C:
Milyen fókuszú? A Fujinon C eleve kis fényerejű, a kis fényerejű objektíveket pedig könnyebb gyártani, attól lehet a viszonylagos olcsósága.
Utánanéztem, négy üveg négy tagban (valami Celor leszármazott lehet, mint régen a Schneider Jsconar), tehát nyolc üveg-levegő felülete van, ami a becsillanásokra érzékeny. Valószínűleg négy üveg kevés a tökéletes korrekcióra (bár a mai, alacsony diszperziójú, meg tudom is én, milyen üvegekkel) csodákat művelnek a gyártók.
Ilyen elrendezésű objektívet láttam már reprodukciós célra korrigálva, ez nem reproobjektív? Azoknak irdatlan nagy képköre van…

@bácsiszelet: No igen ez a másik ami érdekel, hogy bizonyos kihuzat mellett egyre kevesebb fény jut el a filmre. Minél közelebb van a téma annál inkább ki kell húzni a gépet. Viszont jó lenne, ha portrénál például nem mozdulna be a modell. Szóval csak érdemes olyan lencsét venni ami legtágabb állásban mondjuk 5.6 nem? Vagy 1 másodpercnél gyorsabb időt nincs is esély exponálni? Főleg szűkebb blendével? Hogy megy a fénymérés egyáltalán? Mamiya RB67nél például duplázok mindent amit fénymérővel/digi géppel mérek + ha ki van húzva akkor van rá ugye egy táblázat, hogy még hány blendét nyissak stb.. Hogy megy ez a fa gépeknél?

@Pék.:
A fénymennyiség esésére vannak a gyakorlatban jól használható becslési módszerek, egyszer memorizáltam (2 perc), aztán elfelejtetten (1 perc). Pedig egyszerű. Majd utánanézek.

Egy jó ötlet:
inphoto.blog.hu/2011/02/15/kozel_fenykepezes_korrekcio_nagyformatumnal

Portréhoz mennyi fény? Szabadban, stúdióban? 1 mp-et ki lehet azért tartani mozdulatlanul szépen. 400-as film is jól jöhet.

Fényméréshez legjobb a spotmérés. Babrálós dolog, de idő van elég, a 8×10 nem egy izgága műfaj :)

5.6? Semmi akadálya, csak bele kell kalkulálni, hogy a mélységélesség játéka nagyon drasztikus nagyformátumon.

@Pék.:
A fenymeres, pontosabban az expoziciomeghatarozas fuggetlen attol, hogy milyen geppel dolgozol. Az expoziciokorrekcio szinten.
Portrerhoz az egy masodperc nagyon hosszu. Sot altalaban a nagyformatum nem a legalkalmasabb erre a celra, akkor sem, ha rengeteg nagyszeru kepet ismerunk ilyen nagy negativrol. Nem latjuk a hatteret, azaz a szemeteskosarat. Sokat kell babralni a geppel az expoig, a modell eleg termeszetellenes lesz a felvetelen.
Ha 8x10-es negativrol beszelunk, ahol portrehoz illik egy 500-600 mm-es objektivet valasztani, ott rendkivul kicsi lesz a melysegelesseg teljesen nyitott blendenel, viszont ebben a meretben egy 5,6-os kezdofenyereju objektiv rendkivul draga es nehez.
Szerintem erdemes kozepformatummal, vagy 4x5/9x12 meretu filmmel belerazodni.

@bácsiszelet:

Az expo a lekepzessel, es a viszonossagbol valo kiesestol is nyulik. A lekepzesi veszteseg kiszamithato, a masik nem. Raadsaul a ketto osszeadodik, tehat, ha a nagy lekepzes miatt hosszabitani kell az expot, akkor gyakran tobb masodperces idoket kapunk, amiket tovobb kell korrigalni. Keringenek erre tablazatok, de azok a dolog termeszetebol adodoan semmit sem ernek. Filmre, hivora, es hivasra kell oket kalibralni, raadasul minden egyes estre kulon, hiszen itt mar megszunt a viszonossag, az atszamithatosag.

@bácsiszelet:Köszönöm tanulmányozom a linket. Már a 6x7 sem egy izgága műfaj, semmi baj nincs ezzel csak azért nyaktámaszt ne kelljen alkalmazni mint anno. Mellesleg, ha vennék egy 5.6os obit valószínűleg nem használnám 11 alatt, de ha vennék egy 11es obit azt meg 22 alatt nem használnám lévén az összes hibája előjön tágabb blendén nem? Szóval hiába van egy 1.2es nikon obim például 1.2esen de még 1.4esen sincs túl szép képe. (történetesen az 55ös nikkor-sről van szó)

A mélységélességről ne is beszéljünk igen..

Van még 1 kérdés az pedig a zárak közti különbség?
Van compour, copal, compound.. Mi a különbség?

Ez az utolsó kérdésem és köszöntem szépen mindenkinek.

@ragyás:
Igazad van, a viszonossági törvény határaid jó eséllyel túllépjük (törvényt sértünk?). Ha rendszeresen ugyanazzal a filmmel, hívóval dolgozik az ember, megéri tesztfelvételeket készíteni. A jobb nyersanyagok műszaki adatait közlik, de az inkább csak kiindulási alapnak jó.
Exponáljunk vastagabban, hívjunk lágyan :)

@Pék.:

A nyitottblendes fotozas egy kulon vilag.
Lehet, hogy az objektivek nincsenek a spiccen rekeszeles nelkul, de ahogy sejtetik a kornyezetet az feledteti a gyengeseguket, ami nem is minden esetben igaz. A fenyeros szupertelek teljesen nyitva is igen szepen rajzolnak, hiszen ez a cel. A Nikkorokat es a nagyformatumu objektiveket is lehet, es erdemes nyitva hasznalni.

Zarbol tobb is letezik, a felepitesuket nem ismerem. A Compudon levegovel vezerelt, nagyon finoman, vibracio nelkul mukodik. Azt hiszem a Prontor a kiraly. A sajat tapasztalataim szerint a japan Seiko zarak jobbak, megbizhatobbak a Compur zaraknal.
Igaz az osszes objektivemet hasznaltan vettem, nem ismerem az eloeletuket, de a hasonlo koru zarak kozul a Seikokat soha nem kell szervizelni, a Compurok elmaszkalnak, igenylik a rendszeres pecegtetest.

@gromek7: Csak lett:)

@bácsiszelet:
Ugy sertunk torvenyt, hogy azzal magunkat buntetjuk.

@Pék.:
Ezek a legismertebb zárak (a sok közül). Gondolom, a mechanikus zárakra gondolsz. A Compound légfékkel szabályozza a időképzést, a Compur és a Copal (meg talán az összes többi, az elekronikusakat kivéve) óraszerkezettel működik. A Compurok legendásan jók – illetve mára csak voltak, mert nagyon régiek, kopottak lehetnek, vagy elfáradtak. Némi szervizeléssel kitisztogathatók, de nem árt letesztelni őket.
A Copalok nagyon jók, még a régebbiek is. Amit nagyon szeretek bennük, hogy egy plusz emeltyű van a felhúzószerkezeten, és a Compurhoz képest elenyésző erő kell az előfeszítéséhez. Még egy öklömnyi 3-as is könnyed darab.

@ragyás:
Ha már nyitottblendés fotózás: akkor gondolom, ismered az Aero Ektar fanatikusait is.

@bácsiszelet:
Nem, nem ismerem. Szivesen vennem, ha irnal rola.

@ragyás:
Küldök róluk egy témára való anyagot RC-nek, oké?

@bácsiszelet:

Oke, es koszi. Kozben rakerestem en is, talaltam egy par "levizelem a labomszarat" sorozatot.

@Pék.:
A nagyformátumhoz való zárakról:
www.largeformatphotography.info/shutters.html

@Pék.:
Pontosítás a zárakhoz:
A rövidebb időket rugófeszítéssel, a hosszabbakat óraszerkezettel képzik.

És a reproobjektívek hogy muzsikálnak? Kaptam két obit egy ismerősömtől, az egyik egy Konica Hexanon GR II 210mm/f9, a másik meg egy Graphic-Kowa 150mm/f9. Próbáltam infót keresni róluk, de nem sokat találtam, sem felépítésre, sem rajzolatra. Állítólag a Hexanon simán kirajzolja a 8×10-et.

@philidor: Csinálni kell egy adaptert, amivel egy digi vázat lehet csatlakoztatni a nagygéphez és le kell tesztelni. Én is akarok csinálni egyet, de lusti vagyok. Tán nyáron.

@philidor:
A reproobjektívek elvileg a síkból síkba való leképezésre vannak korrigálva, míg más objektívek a gömbfelületet igyekeznek síkba vetíteni (na, RC, erről most megint eszembe jutottak a szimmetrikus objektívek és hibáik), lehetőleg ortogonálisan.
Azt a két üveget pedig ki kell próbálni, és kész:)

@praktica MTL 5:
Én már félig meg is csináltam, de szintén azt várom, hogy kitavaszodjon:) Nagyszerű érveket tudok kitalálni, ha mentegetni kell magamat magammal szemben.
Bár ha elkészül, akkor is arra lesz jó, hogy a teljes kép apró részleteit megvizsgáljuk, az egész üvegről nem kapunk összefüggő képet.

@philidor: A Hexanon állítólag (a net mondja) kirajzolja a 11×14-et. Zárban vannak, vagy pucéran, csak írisszel?

@philidor: fotó róla esetleg?

@bácsiszelet:
Próba volt már, de - kövezzetek meg - én nem tudom, hogy a rajzán miből lehetne látni a síkrakorrigáltságot... Egyáltalán a sikrakorrigáltság normál használat esetén milyen gyakorlati hátrány/előny?

(valahol a neten valami olyasmit olvastam, hogy a hexanon szimmetrikus felépítésű, 2×3 lencse)

#2 @bácsiszelet:
Mindkét obi zár nélküli, csak blende vagyon benne az üvegek mellett. Van egy bazi nagy Compound záram, abba ültettem a hexanont, a Kowa-t csak egy teszt erejéig kókányoltam rá, ahhoz majd egy közdarabot kell csináltatnom.

@Romanee Conti
Képek:
Hexanon:
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/P1070273.JPG
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/P1070274.JPG
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/P1070275.JPG
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/P1070279.JPG
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/SANY0034.JPG

@philidor: nekem se engedte, rejtély!

Kowa:
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/P1070277.JPG
www.hkcsfoto.atw.hu/obi/SANY0035.JPG

Hexanon:
www.flickr.com/photos/hkcs/5754613377/in/photostream

Kowa:
www.flickr.com/photos/hkcs/5598284361/in/photostream
www.flickr.com/photos/hkcs/5118728362/in/photostream
www.flickr.com/photos/hkcs/5118728360/in/photostream

@Romanee Conti:

Úgy nézem, túl sok volt a link egyszerre.

@philidor:
Próba volt, elégedett vagy-e az eredménnyel? Jó-e az objektív azokhoz a témákhoz, amit fényképezni akarsz? Ha igen, akkor használd, ne foglalkozz olyan elvetemült dolgokkal, amiket én provokálok errefelé :)

@philidor:
A Hexanonhoz:
A hexa- eleve azt jelentheti, hogy hat üvegből áll. Felül kell vizsgálnom korábbi hozzászólásomat, úgy tűnik, nem Celor rendszer, hanem a Doppel-Gaussból származik, csak itt a hátsó lencsetag kétszer domború.

@bácsiszelet:
"Próba volt, elégedett vagy-e az eredménnyel? "

Volt, és szerintem igen.

"Jó-e az objektív azokhoz a témákhoz, amit fényképezni akarsz?"

Mittomén! Majd olyant fogok fényképezni vele, amilyenhez jó lesz! :)

"Ha igen, akkor használd, ne foglalkozz olyan elvetemült dolgokkal, amiket én provokálok errefelé :) "

Dehogynem! Bennem is van egy technobuzi meg csomó kiváncsiság...

Újfent korrigálok: A Celort fentebb a Fujinonra írtam, nem a Hexanonra, bocs :(

@philidor:
Jaj, de csúnya szó az a technobuzi, fogalmazzunk szebben: érdeklődünk a technikatörténet iránt :)
Ha meg fényképezek, úgyis a megszokott üveghez nyúlok (Symmar-S), mert azt ismerem (viszonylag) jól.

@bácsiszelet: Végül is, ha tesztelni akar az ember, úgy is "nagyító" kell. Na meg mattüveg. Meg fényképezés.