Akkor egy kis film noir: Weegee Az éjszakára és a bűnre szakosodott sajtófotós. Nálunk kevéssé ismert, Amerikában legenda.

Állítólag az egyetlen New York-i fényképész, aki legálisan hallgathatta otthonában (sufnijában, lásd 2. kép), kedvenc éjszakai bárjában, autójában a rendőrségi rövidhullámú rádióforgalmat. Elsőként ért a bűncselekmények színhelyére, a nyersanyagot azon nyomban kidolgozta a kocsijában kialakított minilaborban, írógépen lekopogta hozzá a híranyagot, aztán egykettőre a szerkesztőségben volt a kép.

Persze a Monarchiában született – hol máshol? – de nem magyar.

 Akkoriban – a harmincas, negyvenes években – 4×5-ös kamerákkal rohangáltak odaát a sajtófotósok. Meg még később is: a nagyformátumú press kamerákat a hetvenes évek elejéig szériában gyártották. Az ötvenes években még az arisztokrata Linhof is exportált az USA-ba 4×5-ös sajtókamerákat, akkora volt a piac.