nekem tanárom volt Hász András, és csak jót tudok mondani erről az emberről, akinek fantasztikus humora már az első órán kiderült, jobbra-balra dőltünk szellemes megjegyzéseitől. Fantasztikusabb szakmai tudása, ami tényleges tudást, nem önjelölt fotográfusi státuszt jelent...
Emellett egy végtelen szerény embert ismertünk meg személyében.
De ami talán a legbecsülendőbb, hogy nincs benne szakmai féltékenység, és minden tudást átad a diákoknak.

egy picit a szakmai tudásról: első műtermi óra, adott egy borospohár, borral, le kell fényképezni úgy, hogy az prospektusban megjelenhessen.
az adott lámpák, a 2.5 óra, meg a 30 fotóriporter hallgató együttes tudása sem volt elég, még csak egy kettes átlagú képhez sem...
Akkor Hász András oda jött, 5 perc alatt beállította a lámpát, kompozíciót, és ment a fotó.
csak ha valaki úgy érzi, mert van 2 lámpája meg 1 softbox, akkor már egyből műtermi fotós válik belőle.

a 8x10-es diákat, amik a cikkben vannak, láttam előben, na ez az kategória, amitől leül az ember...
Kedvencem a zsinagógás kép, azt még digitálisra sem egyszerű megcsinálni, akkor gondoljunk bele, hogy ezt 1 darab 8x10-es diára készült...

Örülök, hogy Hász Andrással találkoztam itt is:)

@kalapos uram: javítás:
Félelmetes szakmai tudása van, ami tényleges tudást, nem önjelölt fotográfusi státuszt jelent...

ami még kimarad: olyasfajta ember Hász András, akiben van alázat a szakma iránt, és ez, azt hiszem, nagyon fontos.

mosolyogva gondolok arra, amikor megmutatott pár 8x10-es diát, és közölte: neki a fotózás a hobbija...
mindezt jó 30 év után, amit a szakmában eltöltött.

bocsánat a sok kommentért, csak jönnek elő az emlékek.

máskor meg azt mondta cinkos mosollyal: neki a 4x5 a kisfilm, az 5x7 a középformátum, és a 8x10 a normális film méret...

@kalapos uram: Csak add ki magadból az emlékeket, próbáljuk mi is beleélni magunkat :-)