1 év az semmi. Michael Wesely: www.unfinishedman.com/the-long-exposures-of-michael-wesely/
www.wesely.org/wesely/gruppe.php?var=potsdamerplatz

azurebumble.wordpress.com/2010/12/24/michael-wesely-long-exposures-photography/

www.solargraphy.com/index.php?option=com_content&task=view&id=16&Itemid=18

vajon mennyi hegesztő üveget kéne még a lyuk elé pakolni, hogy egy év alatt se exponálódjon túl a papír?

Sziasztok !

Ez most egy verseny melynek az a neve, hogy : KITUDTÖBBHOSSZÚEXPOZÍCIÓSLINKETBEKÜLDENI ?

Mivel szinte elhanyagolható az érintettségem ezen témában - és ugye úriember csak biztosra megy – én most passzolnék.

Viszont az új versenyzők figyelmébe ajánlanám a GOOGLE nevű keresőt, amelybe a „LONG EXPOSURE” szóösszetételt beírva nagyjából 117 000 000 találatot (figyelem : linklehetőséget !!!) lehet elérni röpke 0,24 másodperc alatt.

Ha ez mégsem egy versenypálya, akkor szeretnék feltenni pár kérdést a fenti képpel kapcsolatban (mégis csak egy fotó-blog keretein belül kommunikálunk), mert ez volt az egyik hátsó szándékom mikor elküldtem a linket RC-nek (bíztam benne, hogy tetszeni fog neki és betesz a blogjába) :
- Hol van az elsőnek beégett nappálya a képen ?
- Merre halad a nappálya-beégések sora a képen ?
- Merre vannak az égtájak a képen ?

Köszönet annak,
aki a KITUDTÖBBHOSSZÚEXPOZÍCIÓSLINKETBEKÜLDENI c.
verseny helyett …
… a kérdéseimre válaszol.

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember: Szerintem egy csillagász fórumon nem lenne probléma, de itt...

@Romanee Conti:

- Hol van az elsőnek beégett nappálya a képen ?
Jobbról indue, mivel ida-vissza megy, fényesebb a nyári oldal sora.

- Merre halad a nappálya-beégések sora a képen ?
Jobbról balra, maid visszajön a végére.

Merre vannak az égtájak a képen ?
NEm tudom.

@Romanee Conti:
Szia !

Lehet.

Bár úgy gondolom, hogy a Blogodat olvasók igen nagy százaléka a fenti képen nyomott hagyó valaminek az igen hathatós segítségével készíti a fényképeinek majd száz százalékát.
Azaz ebből adódóan sokat kéne tudnia a napról.

Kéne !

Mert ugye nem mindegy például, hogy mikor süt laposan vagy magasan, mikor a legmelegebb és mikor a leghidegebb a fénye ?

A munkám során sokszor van szükségem arra, hogy tudjam, hogy egy adott helyszínen mikor és hol kell fel és mikor és hol nyugszik le a nap és a kettő között milyen pályát ír le.
Én a kérdést azért tettem fel, mert ennek ellenére - szégyen-gyalázat - nekem nem volt egyértelmű egyik kérdésre sem a válasz.
Igaz a fenti helyszín nem (sajnos) hazai pálya.

Nap és fotós/operatőr viszonylatban nagyon határozottan ketté lehet osztani a képkészítőket :
- vannak, akik csak használják
- és vannak, akik kihasználják a nap fényét

Nekem erről szól ez a fenti kép.

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember:

A kérdésedre nem tudok válaszolni, viszont azt tudom, hogy van egy un. feketedési küszöbérték. Az azt az energia szintet, vagy fénymennyiséget jelenti, ami alatt nem exponálódik be az anyag. Ha pedig túlléptük ezt a szintet, akkor megállíthatatlanul nő a feketedés.
Tehát egyszerűen nem hiszem, hogy ezüsthaloidos emulziót lehet egy éven keresztül exponálni, úgy, hogy aztán abból előhívható kép legyen, ha csak nem szakaszos expókról van szó. Attól, hogy ott a kép a neten, még nem biztos, hogy igaz.
Láttam több képet, amit a csillagos égig emelt érzékenységgel exponáltak, hívtak, ami sajnos kamu.
Volt olyan, ahol leírta egy fotós a metódust is, amit többszöri próbával sem tudtam reprodukálni.

A képen úgynevezett "látenskép" látható. Szó nincs előhívásról..

@Pék.:

A látenskép nem látható.

@ragyás: Ha szavak szintjén vizsgáljuk, akkor a látens tényleg nem látható, hiszen a szó pont azt jelenti, hogy lappangó/nem látható. Pék viszont szerintem nem erre gondolt a posztjában, hanem az exponált, de még elő nem hívott képre. Ilyen viszont tényleg előfordul. Nagyon egyszerű reprodukálni. Pl. erős napfénynél készített fotogram, hosszú (akár 1 órás) megvilágításnál már használható kópiát eredményez.

A camera obscurával nekem komoly gondjaim vannak általában. Kevés kivételtől eltekintve kissé technikai sporttá vált az elmúlt 30 évben. Néhány szerző (pl. Bozsó) használja csak indokoltan. Ez a kép is kivétel. Nekem nagyon bejött. Az idő ábrázolása két dimenzióban engem is régóta foglalkoztat.

@gromek7:
Ha nem hívod elő, és nem rögzíted a képet, mennyire stabil?

A kép nyugati irányban készült, tehát jobbra van észak és balra dél.

@gromek7:
Félre ne értsd, nem kukacoskodni akarok, de mit értesz az alatt, hogy indokolt és indokolatlan a lyukkamera használata?
Korábban valaki írta, hogy 8x10-es téma, azt sem értem, hogy mi az a téma, amihez a 8x10 jó, a 4x5, vagy egyéb méret nem.

@ragyás: nem stabil, ha nem fixálod, de elég sokáig látható. Ha stabilizálni akarod, akkor sem kell előhívni, csak fixálni.

@ragyás: Bocs, igérem válaszolni fogok rá (nagy anyázás lesz), de most ehhez kevés az időm (magánéleti zűrök). Szerintem csinálok egy külön posztot neki...

@gromek7:
Én biztosan nem fogok anyázni, legfeljebb behúzom a nyakam, mert rendeltem egy lyukat az Argentum gépemre, és attól félek én is indokolatlanul fogam használni. Csak márciusra lesz kész, addig talán sikerül kitalálnom valami elfogadható indokot, vagy betömöm a lyukat rágógumival.

Sziasztok !

Látom már megint jól belenyúltam a darázsfészekbe. Vannak itt post lehetőségek bőven. Én sem érek most rá, de este visszatérek. Latens kép, Bozsó, Lyukkamera, 8x10. Jó témák. Lehet, hogy én is ki figom verni a biztosítékot pár embernél.

Üdv,
BI

A "figom" az egyenlő a "fogom"-al.
Bocsánat.
Az elírás és a javítás tőlem.
Freud köztünk van, vagy a blog ragályos.

Azért halkan jegyzem meg, ez egy pizitív kép, tehát valamiről készült...

Engem leginkább az érdekelne, hogy keletkezik fekete-fehér fotópapíron színes kép, de inkább kussolok :D

@Pé.Ká.:
Szia 4

Na végre valaki el is olvasta a cikket.
Köszönet érte.
Hát igen EZ A KÉRDÉS !
Végre valaki feltette.
Vannak ötleteim, de inkább írtam egy levelet a kép készítőjének és rákérdeztem egy-két dologra a képpel kapcsolatban.
Amint jön válasz közzéteszem.

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember:
Üdv!
Te vagy az én emberem! 2009 óta nem kaptam választ erre a kérdésre senkitől, mióta először olvastam róla. Már el is feledtem, mikor szembe jött ez a poszt :)

Én erről nem tanultam soha semmit, de nyilván való, ha az ember kint felejt fotópapírt például a laborban és fényt kap több napon/hónapon keresztül, a rajta felejtett tárgyak lenyomata megjelenik, gyakorlatilag fotogram keletkezik a papír pedig mindenféle színekben pompázva kezd el sötétedni (a sötétedés nem megállítható, fixálással sem.) Én foma papíron például eleinte erős rózsaszín árnyalatokkal találkoztam most állt még 2 hónapot a szekrényben és jelenleg sárga-rózsaszín színű. Nem volt vegyszerben se semmi.. Jól jönnek a tanácsok mert pont most kezdünk egy látens-kép projektbe ahol is kihelyezünk kb. 30 db. obscurát fél évre Budapest területeire.. Jól jönnek a tapasztalatok.

spottr.hu/2010/04/19/89-nap/

Sziasztok !

A dolgok sokszor sokkal egyszerűbbek, mint azt gondolnánk.
Köszönet marikutya2-nek a linkért.
Én ugyan még vártam volna egy-két napig a megoldással,
hogy had legyen még egy-két próbálkozás a megfejtésre.

A nyersanyag tehát egyszerű fekete-fehér fotópapír.
A kész kép negatív és a fényre még továbbra is érzékeny.
Nem „latens” mert nagyon is látszik.
A negatív kép színes, de nem színhelyes.
Fixálni szinte reménytelen.
A szkennelés során/végett a legtöbbször el is tűnik vagy megfakul.

És itt engedtessék meg egy kis kitérő.
Adott egy több hónapig exponálódott fényérzékeny anyag, melyre egy az analóg fényképezés alapjait képező szerkezet segítségével készítettek képet, mely képnek az egyetlen fennmaradási esélye a bedigitalizálás, amely során meg is semmisül és már csak a kettes számrendszer keretein belül nézhető tovább.
A digitális világ megöli az analógot.
És itt most nem átvitt értelemben, hanem szó szerint.
Bár úgy is nézhetjük, hogy pont fordítva van : megmenti.
Csak hát a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
Egy kicsit szomorú leszek, ha mindennek a tudatában nézek a fenti képre.
Szegény kis papíros hónapról-hónapra csak gyűjti-gyűjti a fényt, melynek mennyisége már annyi, hogy a kép már létre is jön a kis doboz sötétjében. De ez a láthatóvá exponálódott kép a halála is egyben. Agóniája a nullákká és egyesekké válása révén fejeződik be.

Visszatérve a „megfejtéshez” azért maradtak még kérdések bőven.
- mitől is kap színeket egy fekete-fehér fotópapír ?
- mitől nem lesz teljesen túlexponált a felvétel egy 31,536,000 mp-es expón ?
- miért nem lehet a papíron levő negatív képet fixálni ?
Én a három fenti kérdésből csak egyre mernék elkezdeni válaszolni.

Bújjanak, hát elő az okosak mert el kél a segítség !!!

Üdv,
BI

@sabaha:
Szia !

Tied a megfejtés.
A pontos nyugati irány az adótoronytól kissé balra van.
Vagyis a lemenő napot látjuk a képen.

Érdemes elmenni a Google Föld alkalmazás segítségével Torontóba és megkeresni a felvétel pontos helyét.

Én jó pár percet el voltam ezzel, de azt hiszem megtaláltam. Jó játék volt.
A pontos koordinátákat nem mondom meg, legyen játék ez másnak is.

Üdv,
BI

én elküldtem foton a megfejtest RC nek mar jo regen de nem akceptalta . . . .

@Pék.:
Szia !

Kevés olyan kérdés van az analóg fotográfiában,
melyre már a születésekor megpróbáltak válaszokat találni,
de a teljes és kielégítő elmélet ma sem ismert.

Kevés olyan területe van az analóg fotográfiának,
amely definiálása annyiszor át lett volna írva mint ezé.

A LATENS KÉP-ről írogatok itt.

Arago 1839-ben a fémezüstben kereste a létrejöttét és az okát.
A századfordulón a szubhaloidokban látták
(pontosabban nem látták mert ugye LATENS) a megoldás lehetőségét.
Bő negyedszázaddal később az ezüst-bromidok és a negatív ionburkok körül látták a választ.
Aztán jött a Gurney és Mott tézise,
amelyet kicsit több mint tíz évvel később a Mitchell elmélet írt felül.

Egyben azonban mindegyik teória-gyártó ugyan azt vallotta :
A LATENS KÉP nem látható.
Miért ?
Mert ha látható az már NEM LATENS KÉP.

Üdv,
BI

@gromek7:
Szia !

Egy kérésem lenne hozzád :
ha tudsz légy oly kedves küldj egy linket nekem ahol meg tudom nézni BOZSÓ lyukkamerás képeit.
Én ugyan ismerek vagy egy tucatot, de az az érzésem, hogy te nem ezekre gondoltál.
Vagyis remélem, hogy nem a Mai Manó házban pár éve a Camera Obscura kiállítás keretében falra került Barbie-s képekre gondolsz.
Viccesek voltak az tény.
De azokra a sötét tónusú pálmafás képeire se gondolhattál.
Évek óta nem tudom eldönteni, hogy véletlen vagy készakart, hogy ilyenek lettek.
Ugye jól sejtem, hogy TE nem ezekre gondoltál ?
Főleg akkor mikor „INDOKOLT” használóként soroltad be egy kisebb társaság oszlopos (gondolom, hogy annak tartód, mert csak őt nevezted meg) tagjaként.
Az általam ismert BOZSÓ féle lyukkamerás képek közül a jó pár éve készült Budapest sorozatát tudom csak besorolni az „INDOKOLT LYUKKAMERA HASZNÁLAT” kategóriába.
Bár jól megcsinált képnek csak egy-kettőt tartók közülük.
Mondjuk a Hősök-tere az jó lett.
Szóval szerintem hiányos az ismeretem.
Remélem !

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember: Persze érthető, hogy a látens kép nem látható, de mivel előhívás nem történik akkor mégis hová sorolnánk a fenti jelenséget?

@a lyukkamerás ember: És, ha lesz még egy kis időd más témában:

inphoto.blog.hu/2012/01/06/bejelentettek_a_nikon_d4_fenykepezogepet

Minden jót.

@Pék.:
Szia !

Lehetne most okoskodni és olyanokat írni,
mint fizikai hívás,
vagy a latens kép túlnövekedés,
de ezek valószínűleg nem igazak.
Fizikai hívásról már hallottam,
de ahhoz is vegyszeres-folyadékos közeg szükségeltetik
és csak 15-20 szoros túlexpónál javasolt.
Latens kép esetében meg csak visszafejlődésről tanultam.
Szóval nem tudom.
Azt sem tudom hogy hol bujkálnak a blog okosai,
de jó lenne, ha megvilágosodást hoznának nekünk ezekben a kérdésekben.
Már az is segítség lenne a linkküldőversenyzőktől,
ha egy kattintható megfejtést dobnának elénk.

Jó hétvégét !
BI

@Pék.:
Szia megint !

Sajnos vagy hála istennek nem én vagyok a te embered ebben a témában.
Ugyan három hete nekem is lépni kellet megint a digitális világ felé és megvettem életem harmadik digitális kameráját egy Panasinic GH-2-t.
Az első lépés egy Panasonic LC-5 volt.
A második lépés egy Panasinic LC-1 volt.
Márkahűségem egyértelmű.
Így a harmadik lépés sem lehetett más márka.
Az igazsághoz tartozik, hogy „dögmatikus” kolléga hathatós segítsége is efelé vitt.
Hogy a dolog azonban ne tűnjön teljes dezertálásnak most csak egy vázat vettem meg és egy legalább 50 éves, c-menetes, 16mm-es Meopta filmkamera optikáját használom hozzá.
Ezzel a szettel készült két tesztképemet megtalálod a Flickr oldalamon.
Ha minden igaz akkor jövő hétre megjön a messzi Kínából négy másik adapter a géphez és így majd tudom használni a Minolta AF, a Pentax PK és a Pentax 110-es optikáimat is a kis digit gépemhez.
Szóval ilyen „digites” vagyok, leszek.
Ebből is látszik, hogy „komolyabb” cuccokhoz közöm se volt a múltban és van a jelenben.

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember: most csak rövid választ tudok adni. Igen a Budapest sorozatára gondoltam elsősorban, ami egy elég nagy anyag tele zseniális képpel. A pálmafás anyag nem véletlen. Folyt.köv.

ha nem akarjuk megörökíteni a teljes nappályát vajon mennyi a minimális idő ami szükséges ahhoz, hogy egy élvezhető kép készüljön??

@a lyukkamerás ember:

Le lehet reprózni a papírt, az talán kíméletesebb, mint a szkennelés, és akár filmmel is meg lehet ölni, azaz filmes géppel. Igaz akkor nem hangzik annyira drámaian, csak ezzel megölünk egy szófordulatot.

@a lyukkamerás ember:
"A digitális világ megöli az analógot."
Nekem ez kicsit tul patetikus.
– A fordítós eljárás megöli a negatívot
– A Polaroid is megöli a negatívot
– A zár megöli a képet, amikor zárva van
stb.
Vannak bizonyos eljárások, amik egymás után következnek, a kívánt eredmény eléréséhez. Ehhez különböző ezközöket veszünk igénybe. Az, hogy ez az eszköz analóg, vagy digitális, az mindegy.
Különben a film digitális.

@praktica MTL 5:
Szia !

Én egy adott,
egy nagyon is konkrét dologgal kapcsolatban írtam, amit írtam.
Nem általánosságként.

Én nem azt írtam, hogy a fotópapírt megöli a szkennelés.
Azt írtam, hogy fent látható kép már nem létezik az eredeti,
negatív kép mivoltában azon a fotópapíron,
amely a kis fekete dobozban "dolgozott" egy éven át.
(Ahogy azt a cikkben maga a fotós el is mondja !)
Vagyis EZT a fotópapírt tényleg megölte AZ a szkenner.

Idézet tőled :
„A fordítós eljárás megöli a negatívot”
„A Polaroid is megöli a negatívot”
Bocsánat a kemény szavakért, de az első mondat hülyeség.
A másodikra meg per pillanat nincs megfelelő kifejezésem.
Szívesen vitatkoznék ezekkel.
Kérlek hát, hogy indokold meg, hogy miért írtad le ebben a formában őket.

Mint a következő mondat mögötti gondolatokra is kíváncsi lennék :
„Különben a film digitális”

Ez viszont jó, sőt nagyon jó :
„A zár megöli a képet, amikor zárva van”
Mert hát a születés megakadályozása is egyfajta gyilkosság.

Várom válaszaidat.
Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember:
Tudtam hogy kicsit provokatív leszek, de éppen ez a poén benne :)
– „A fordítós eljárás megöli a negatívot” Merthogy a negatívot kioldjuk közben. Az ezüstöt kioldjuk és a maradék ezüstsót redukáljuk. Tehát a negatív eltűnik.
– „A Polaroid is megöli a negatívot” A polaroid negatívokból csak a Hallíhúdi filmekben lehet valami értelmeset csinálni. Nem vészeli át az előhívás folyamatát.
– A színes technológia is megöli a negatívat, mert azt is kiodjuk (miután festélanyaggal kicseréltük)
– „Különben a film digitális” Sőt, bináris: Ahol szemcse van ott nem megy át a fény, ahol nincs, ott átmegy. Szerintem szerencsésebb a kémiai eljárás megnevezés. Egy időben használták is, de mostanában kiment a divatból.

Tényleg! A negatívfixálás meg megöli a Pozitív képet.
A túl nehéz fényképezőgép meg azokkal a képekkel végez, amelyeket nincs kedvem megcsinálni, mert fáradt vagyok és elmegy a kedvem a fényképezéstől (ezért szeretem a PEN-em)
Hiába az alkotás folyamata hullákkal van szegélyezve.
Ja – a jó képek megölik a rosszakat – Hála Istennek.

@praktica MTL 5:
Szia !

Most már értem.
Valahol bíztam benne, hogy ezek lesznek a válaszaid.

Egy dologban azért nem értek egyet veled.
A Polaroid vagy Fuji instant anyagok „negatívjainak” a felhasználása.
Ez egy önálló ága az instant fotózásnak.
Ez a GOOP.
Ha kellően ködös voltam akkor itt egy kis ízelítő :
www.flickr.com/groups/polaroid_goop/pool/
www.flickr.com/groups/1562297@N25/pool/
www.flickr.com/groups/instant-negative/pool/
És ezek nem a „Hallíhúdi” filmek kellékei.

Nekem úgy kilencvenöt százalékban megvannak a peel-apart instant filmjeim „goop”-jai.
Azaz több száz van belőlük és tetszhalottként várja az újrafeldolgozást.
Amely lehet egyszerű beszkennelés vagy kissé bonyolult lift-eljárás.
És még sok más lehetőség van ezeket az instant-negatív-hátlapokat képpé alakítani.
Az ilyen téli napok azok melyek alkalmasak erre a kissé pepecselős dologra.
Csak egy kis Hypo, hajlakk, forró víz és jó minőségű papír és még egy-két fotólaboros eszköz kell hozzá és neki lehet állni „művészkedni”.

Szóval a Polaroid (vagy Fuji) nem öli meg a saját negatívját.
Szerencsére.

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember: Erre az eljárásra kíváncsi lennék, mert bár már hallottam róla, de a pontos műveletet még nem láttam sehol sem leírva.

@anorexiás mikulás:
Szia !

Melyikre ?
A sima szkennelésre,
az Emulzuó-Lift-re vagy
az Emulzió-Transzferre ?

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember:
Picinyét elbizonytalanodtam. Ahogy utána néztem, ha a negatívot feltárod, akkor nincs pozitív kép. Vagy csak én nem értem.

@praktica MTL 5:
Szia !

Klasszikus értelembe vett negatívja csak két b&w instant filmnek,
a Polaroid 55-nek (4x5-ös méretben)
és a szintén Polaroid 665-nek (3x4-es méretben) van.
Ezeket fixálni is kell a hívás idő utáni szétválasztás befejeztével.
Vannak olyan „elvetemültek” akiket csak a negatív érdekel és ezért jóval hosszabb ideig hívják (nem választják szét) a filmet,
ezáltal szinte tönkre is teszik (néha) a pozitív képet.

A többi peel-apart típusú filmnek csak "olyan-mint-ha" negatívja van.
A pozitív kép expójától függ, hogy mennyire lesz karakteres a „negatívja”.
És persze típus függő is, hogy hogyan néz ki.
Még a Polaroidok-on belül is nagy a különbség.
És persze ezáltal ezen „negatívok” felhasználhatósága is változó.
Ezekben az esetekben - bármit is csinálunk a negatívval - a pozitív képre már nem vagyunk hatással.

Amiről te írsz az a pozitív képpel történő manipulálás,
Amely ugyan úgy lehet LIFT vagy Transfer féle utómunka.

Az Integral típusú instant filmek esetében meg nincs semmiféle negatív.

Üdv,
BI

Végül is teljesen akadémikus az érdeklődésem. Az utolsó polaroid képemet cincáltam szét a cél érdekében, és nem szándékszom többet szerezni, hacsak az ócskapiacon utánam nem hajítják.

@praktica MTL 5:
Ha ott utánad dobnak, akkor gondolj rám is. Mert bár én már vagy negyed százada rendszeresen kijárok még egyszer sem találkoztam ott instant anyaggal.

@a lyukkamerás ember: Őszintén szólva nem ismerem se az Emulzuó-Liftet se az Emulzió-Transzfert, csupán olvastam valahol, hogy némi hypoval használhatóvá lehet tenni a Fuji instantok "negatívját". Szóval érdekelne minden megoldás amelyet ismersz erre a problémára.

@anorexiás mikulás:
Szia !

Itt válogathatsz :
www.youtube.com/results?search_query=emulsion+lift&oq=emulsion+lift&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=3687l12594l0l17687l13l13l0l0l0l0l282l282l2-1l1l0
És itt is :
www.youtube.com/results?search_query=Polaroid+emulsion+transfer&oq=Polaroid+emulsion+transfer&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=30688l34000l0l35859l9l9l0l0l0l0l0l0ll0l0

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember: Köszönöm szépen! A válogatás megtörtént.

www.origo.hu/tudomany/vilagur/20101222-csillagunk-egi-utjat-kirajzolja-a-lyukkamera-es-a-szolargraf-a.html