Be kell látni, azért a fényképezés Forma1-e a 8x10 inches (technikailag mindenképpen). Itt már mindennek a helyén kell lenni. Amiért nagyon érdekes az ikonikus képek negatívban sorozat nekem, minden kép egy mérettel nagyobban készült, mint gondoltam (az eddig bemutatottak). Igaz átvett anyag, de én megmutatom a negatív anyagot pozitívban, és a fellelhető legjobb képet róla (amit még én feljavítok legjobb tudásom szerint, mert általában a talált legjobb kép se elég jó minőségű).
Sajnos életemben tanulás szempontjából egyszer volt szerencsém, négy évig számolatlanul jutottam filmhez, papírhoz, ha kísérletezni akartam nyomdai filmhez, korlátlan labor használattal.
Most úgy gondolom, a 9x12 gépen 6x9 fogok edzeni, utána 9x12, majd jöhet a 8x10. Pár év, időm van. Úgy gondolom, nálam a Westonos irány fog működni, nyugodt otthoni tárgyfotók nagyformátumban. De majd meglátom. Azért ebben a műfajban már meglehetősen ár érzékeny a dolog. Amit eddigi tapasztalataim szerint gondolok, nagyformátumot már jó lenne fix laborban hívni (tehát nem fürdőszobában, hanem fix otthoni laborban). Leicát, rollt lehet fürdőszobában, e fölött jó lenne labor.
Azért gyorsan hozzáteszem, digitális gépekkel, leica méretben is nyugodtam lehet dolgozni, kompromisszum mentesen. Nem érzem hiányát más formátumnak Henri Cartier-Bresson életművében:)
![Marilyn Monroe - Bert Stern [1]](https://m.blog.hu/in/inphoto/image/.external/.thumbs/731124701a2a2405487986add8e93761_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
praktica MTL 5 2010.12.29. 16:16:19
Pont fordítva gondolom mint te. Mindenek előtt szeretem én kezemben tartani a laborálás teljes folyamatát. Nekem labor is rontotta el filmemet meg én is. De amikor én csináltam valamit rosszul, abból tanultam, a labor meg ugyan olyan hülye maradt mint volt.
A másik, hogy a síkfilm nagy előnye, hogy minden kockát egyedileg lehet kezelni. Per pillanat fotópapírt használok, azt minden további nélkül piros fény mellet ki lehet kidolgozni. Negatívnál létezik érzéketlenítő (bár nekem nem sikerült még szereznem), így a hívási időt nem hasra határozod meg. Olyan hívót használhatsz, ami éppen ahoz a képhez kell. Használhatsz kéttálas hívást, érzékenység növelést, fizikai hívást, meg amit csak akarsz. Terveim között szerebel az ecsettel felvitt hívó. A pumpás dezodort sem próbáltam még ki negatívra.
Harmadszor nehogyná másnak átengedjem az egész folyamat egyik legizgalmasabb részét. Más lássa, ahogy a kép előbukkan, más döntse el, mikor elég a hívás, más mossa. Másnak nem dobogna hevesebben a szíve, amikor fixírből azon vizesen kivéve meglátja a képet felgyújtott lámpánál. Az egyik fő indok amiért a Magnolámmal vacakolok, hogy itt még megéri pancsolni (meg nem kell nagyító, ami rég a speiz legfelső polcára van száműzve). Nekem a laborba beadott film olyan mitha szegény a lelencházba kerülne.
Ezért nem érzek a különbséget az AF-es géppel színes negatívra fényképezés és a digitális között. Egyiket sem én csinálom. Pontosabban a digitálist még mindíg jobban kezemben tudom tartani.
Negyedszer én még nem találkoztam olyan laborra, amelyikre jó szívvel rá merném bízni a képeim(kivéve a bécsi Kodak labort, de az más kategória, meg már nincs is).
Igaz én még a saját keverésű D76-ban is jobban bízok mint a gyáriban.
Romanee Conti 2010.12.29. 17:38:54
Romanee Conti 2010.12.29. 17:41:11
praktica MTL 5 2010.12.30. 07:16:50
Érdemes elolvasni a régiek könyveit, amikor a mosással foglalkoznak hosszan – merthogy nem volt folyóvizük.