Az általánosan elterjedt irány az, hogy a fekete-fehér fotográfiában műtárgyként csak a papír alapú fotópapír az elfogadható, de árnyalhatja a kérdést hogy a színes fotónál már az RC is ugyanúgy elfogadott. A kérdés, hogy a képminőség tartása terén mit produkál ez az alapanyag.

@anorexiás mikulás: bizony, szürke ló a dolog, de egy próbát megér!

Sziasztok !

Kiállítási elfogadhatóság ?
A képminőség megtartásának ideje ?
Hát ez nekem eszembe sem jutott.

Hogy ki lesz-e állítva valaha ?
Hogy 15 vagy 30 év múlva az unokám látja-e ugyan abban a minőségben,
mint én most ?
Őszintén bevallom : Nem érdekel ! (Az unokám maga persze nagyin is !)
Legalábbis a képkészítést megelőző felkészülés, előkészület során és az exponáláskor sosem.
Utána meg már minek ?

Talán azért mert én magamnak és mostanra fotózok.
Talán azért, pontosabban ezért lettem INSTANT függő is.

A JÖVŐ-ben gondolkozás, a műtárgykészítés legyen a MA elismert művészek gondja.
A JÖVŐ-ben felfedezett művészek és művei meg nagy ívben átléphetnek ezen a problémán, mert ezek MA nem létező problémák.

Egyébként szívesen vállalnám azt a szituációt mikor is felhívnának Kecskemétről, hogy megvennénk az összes lyukkamerás képemet, de sajnos az RC-s Direct Positive Ilford papírképeket nem.
Vigye kánya !

Nekem kihívás ez a nyersanyag.
Ugyan úgy, mint lassan 10 éve az instant is.
Nem adja magát csak úgy oda.
Ez nem memóriakártya mely csak uk-muk-fuk benyeli a kettes-számrendszert.
Ezzel van dolga bőven a fotósnak, ha jól exponált és kontrasztos képet akar.
Ha ezt az anyagot teszi be az ember a kazettába, akkor nagyon le kell lassulnia.
Úgy 2 ASA érzékenységre.

De innen már egy másik postot érdemel a dolog.

Üdv,
BI

@a lyukkamerás ember: “Más időben, más szülők, más város, más kerület.
Azaz más 7 év otthonról (ahogy Erdélyben mondják).

Más általános, más középiskola, más egyetem, más tanárok.
Azaz más műveltség.

Más barátok, más barátnők.
Azaz egy teljesen más élet.

Nem jobb vagy rosszabb.
Egyszerűen csak : MÁS.”

Ezt írtad máshol, ezzel egyetértek.

Mások vagyunk. Engem az átlagnál jobban érdekel, hogy amit valaha csinálok, az minél tovább őrizze meg azt az eredeti állapotot, amit én az elkészítés pillanatában láttam. Világ életemben mikor nagyítottam, filmet hívtam, gondosan ügyeltem, hogy betatsam a szabályokat, és filmjeim, negatívjaim ne kezdjenek el meghalni 10 év múlva. Mai napig próbálok olyan technikákat választani, ahol van esély, hogy tartós eredményt érek el. Ezért voltam annyira figyelmes, amikor ezt a követ leexponáltam, hívtam, öblítettem, fixáltam, és több mint 20 év után tökéletes állapotban van.

inphoto.blog.hu/2011/06/03/fotogram_2

Azt hiszem, sok dolgot lehet rólam mondani, de nem vagyok notórius kiállító, sem a fotó műtárgy piac sztárja. Attól még a saját rendszerem szerint had legyek ezekre a dolgokra háklis.

Mindamellett a Polaroid 400 évre garantálta az anyagok színhűségét bizonyos anyagoknál (SX-70, ha jól emlékszem), a technológiából adódóan.

Ezért nézhetőek meg a Kertész polaroid képei 30 év után nyugodt derűvel.

“A JÖVŐ-ben gondolkozás, a műtárgykészítés legyen a MA elismert művészek gondja.
A JÖVŐ-ben felfedezett művészek és művei meg nagy ívben átléphetnek ezen a problémán, mert ezek MA nem létező problémák.”

Én úgy gondolom, hogy igen is a ma felelősége, hogy például ebben az esetben én a Harman FB papírt választom, nem az RC-t. Minimális az RC papírra nagyított képeim száma, pont ezért.

Természetesen Tiszteletben tartva a vékeményed, mert mindenki azt csinál amit akar.

@Romanee Conti:
Szia !

Teljesen igazad van és köszönöm,
hogy rám olvastad a saját mondataimat,
mert bennük van a lényeg.
Mások vagyunk, ezért más a hozzáállásunk a fotózáshoz is.
És most a fotózást globálisan értem.
Amik engem hátráltatnak, másokat inspirálnak.
És fordítva.
Amik másoknak prioritások, nekem eszembe sem jutnak.
És ez is igaz fordítva is.

Üdv,
BI

@Romanee Conti:
Nem kell fotóművésznek lenni, hogy ilyen gondok merüljenek fel: a 20-as, 30-as, 40-es évekből fennmaradt családi fotóim legtöbbje siralmas állapotban van. Részben a tárolás, de inkább az akkori kidolgozás (ezüstkicsapódás, sárgulás) és a hordozó (cellulóz-nitrát) miatt.

@bácsiszelet:
Talán nem ok nélkül való, de az üvegnegatívok vannak a legjobb kondícióban.

@bácsiszelet: Amikor olvastam amit írtál, az ugrott be, mert nem mozog.