Csodálatos! Kézzel festik, kézzel polirozzák, kézzel lövik be a távmérőt. Van egy cél, amiért tanulnom kell, hogy sokat keressek :)))))))))))))

Nem Kromatikus aberrációt láttam megbújni az első filmben?

@Marseille1990: Szerintem egy fényképezőgép értékéhez semmit sem tesz hozzá, hogy kézzel vagy géppel polírozzák (sőt igazából az, hogy polírozzák-e). Csak ne legyen sorja. A távmérőt szerintem minden gépen megfelelő műszerrel kalibrálják. Ha nem, hanem szemre, nos akkor nekem nem is kell.
Az összeszerelés számomra inkább akkor érdekes, ha mesél. Például az a Praktiflexem, amit a háború alat ratak össze úgy, hogy érezni a rettegést, szorgalmat, vért, halált, a küzdelmet. Azt a gépet, pontosan az alkotóit tisztelem. Vagy a Fedem, amit Makarenkó hadiárvái (vagy fiatalkorú bűnözöi) raktak össze.
Egyébként meg egy fényképezőgép fényképezzen oszt passz.
Aki egy Zorkíjjal nem tud jó képet készíteni az egy kb tökugyanolyan Leikával sem. Jó tudom a mai Lejka már nem olyan. De ha esetleg jó gép, nem a kézzel simogatástól. Persze nehéz is lenne megmagyarázni, miért kerül annyiba amennyibe kerül.
Van jó pár gépem, amiben ott dobog a készítők szive. De ezekben az esetekben minden megoldás a használatnak van alárendelve. A többi csak paraszvakítás.

@praktica MTL 5: Szerintem a Leicánál sem parasztvakításból készül minden munkafázis úgy ahogy, hanem azért, mert az ő tudásuk alapján így lehet a legjobban elvégezni azt a munkát. Néztem hosszabb videókat is a Leica gyárról és pl. a kalibrációk mind a legmodernebb gépekkel készültek. Az, hogy a gyártási folyamat nincs automatizálva és a munkadarabok keresztülmennek sok kiváló szakember kezén, garantálja a legjobb minőséget.
Egy autóra is lehet mondani, hogy legyen négy kereke, kormánya, motorja és vigyen el A-ból B-be. Szerintem ha egy Ferrari fanatikusnak mondod ezt, akkor minimum meg akar ölni. :D

@Voxx: Felőlem az vesz Ferrárit aki akar. Bár az is a csajozásról szól.
Ami igazán bosszant. hogy én egy Canonet 28-ast szeretnék digitálisba. Olcsó, penge objektívvel, jó kis keresővel. oszt ennyi. Igaz az egy marketing rémálom.

@praktica MTL 5: Vér-verejték és szenvedés :) Ez egy háborús lejkában is bennevan, vagy egy Makarenk féle FED-ben is. És igen, én is Zorki 1-el és Zorki 4-el fényképezek, mert lehet velük és mert erre van pénzem. De nem mondanám a Leicára, hogy parasztvakitás. A másik cikknél leirtam a véleményem. munkaerő, sok kézi momentum stb.stb. Ettől más, mint egy gépen gyártott fullosfullfrém-hiperaf-120kép/s-követőfókusz,arcfelsimerő valami. És mindig érzem a savanyú a szőlő effektust a Leicás cikkekkommentjeiből. Drága és? Mindig!!! ennyi volt. Számold vissza a régi Leica árait mostanira. Nem változott. És mivel az egyetlen digit távmérős (a zsákutca epsont nem számitva) igy annyiba kerül, amennyibe kerül. Miért kell ócsárolni, nem értem. Régen is lehetett fotózni Zorki4+revolverkeresővel is, meg M3-al is. Csak aki fogta mindkettőt, azért tudja a különbségeket. És jó dolog a canonet, ha tetszik, akkor tessék venni egy Fuji X100. Hasonló, csak nem olcsó. De arra még várni kell, amig olcsó lesz :)))))

@Marseille1990: Való igaz, savanyú a szőlő. Nekem talán nem is a Leikával van a bajom. Végül is akinek az kell, hogy valaki kézzel smirdlizze a gépe külsejét és ezért még fizet is... nosza. Nekem sima sajtolt aloménium is jó lenne. 2,8/50-es Tessaral olcsón, kicsibe. Bánja a fene, kihúzom kézzel az objektívet, nem kell motorral kitolni.
A szemembe be van építve az arcfelismerés – ki lehet hagyni.
A Canonett 28-at azért említettem, mert gyönyörú a keresője, penge az objetívje és viszonylag olcsó volt a maga idejében. A Fuji X100 pont nem erről szól.
Különben meg mindegy mit puffogok. Inkább menjünk fényképezni :)