„A képet ötven éve, 1960. március 5-én készítette Alberto Korda Havannában, a La Coubre nevű hajó felrobbanásának áldozatainak emlékére rendezett gyűlésen.” Eddig stimmel. Azért valljuk be, nem az évszázad képének indult. Korda fényképezett egy roppant unalmas összejövetelen, Fidel gondolom harmadik órája beszélt, Guevara szemmel láthatóan rohadtul unja a dolgot, éhes, szomjas, arról ne beszéljünk, hogy enyhén ápolatlan, a haját megmoshatta volna, ez a bördzseki azért nem annyira menő, beállt egy növény és a fenesetudjafigura közé. DE. Valamitől mégis az EGYIK-LEG-KÉP-LETT. Mert mindennel együtt, kiragadva a környezetmből, jól megvágva, már mást jelent. (nagyvonalúan eltüntetve a bőrdzsekit...) Persze Guevara halála után értékelődött át a kép, de megtette, saját életet kezdett élni. A hetvenes évek óta azért egy normális 18 éves fiú általában szélsőbalos, majd kinövi, persze, de ez a normális. Ezért a populáció (értve a művelt nyugatot) nagy részének rövidebb hosszabb ideig kikerül a falára ez a kép. Itt most ne menjünk bele Guevara pro kontra véleményezésébe, a forradalmártól a tömeggyilkosik széles a skála, (moderálok mint a szél, ez nem pol blog) a kép élete a fontos. Erről írtam. Várhatóan címlapra került az előző bejegyzés, de ez a fontosabb része a dolognak, az is, mert érdekesek a feldolgozások. Még találtam egy tanulságos információt, de arról később írok.