Bárcsak azt írhatnám, hogy pitty-putty tökéletes lett az első öt 9x12 expozíció. Szóval a történet. Mivel nem volt exponálózsinórom, alapvetően orosz rulett volt a kisérlet. Az ötből egy kazetta rossz volt. A hívás rendben volt, rutin művelet, de a gumis módszer nem jó, a negatívok össze-vissza karcolódtak. Ez a kivételnél is megtörténhetett, igaz sok kazettám van, de jobban le kell ellenőrizni őket. 

Amit most is látok, valami miatt olyanok a negatívok, mint ha fátyolosak lennének, és szemcsések, régen is ez az érzésem volt. Nem azt látom hogy sok éles leica kocka egyben. 

Próbának elmegy. Még azt látom, hogy nehéz kontrollálni a mélységélesség tartományt, persze ez a nem igazán tökéletes mattüveg miatt lehet. 

A fénymérés képe