Avedon: Elise Daniels with Street Performers elemzés [2]

Adva van ez a kép. Mitől jó? Megpróbálom leírni. Igazán mindegy, hogy beállított kép, vagy valós helyzetben egy modell lefényképezése, úgy jó ahogy van. Szerintem egy tökéletesen megkomponált beállított kép. Túlságosan minden a helyén van. Akkor nézzük:

A rétegek 

1. réteg, a történés. Utcai artisták, és a modell. Az erőművész, trombitás pár egyensúlyban van a modell, gumiember párossal.

2. réteg, a nézők. Roden: Calais-i polgárok című szobra jut az eszembe, zárt tömeg, de véletlenül, átvezetés képpen a balra álló hölgy már a trombitás mellett áll, de jobbra van egy kis szünet.

3. réteg, a ház homlokzata.

A három réteg egymáshoz képest. Ismét csak azt tudom mondani, minden stimmel.

A perspektíva

A modell a perspektíva szerint a kiemelkedő figura, ő van egy félkör közepén, amit már említettem, tökéletesen kiegyensúlyozott a kép. A horizont pont a modell derekánál van torzításmentesen mutatja a ruhát, mozdulatot.

Fény, árnyék

Ettől van igazán dinamikája a képnek, az előtér és a háttér nagy foltokból, a nézők tömbje apró, vibráló elemekből áll.

Mélységélesség

Az eddig említett dolgokat még jobban kiemeli, Nagyon éles 1. réteg, a nézők már életlenek, a háttér már megkülönböztethetően életlenebb, mint a nézők tömbje. 

Összegzés: szerintem egy rafinált, beállított kép, de lehet hogy nincs igazam, de annyira stimmelnek az apró részletek, hogy gyanús. Már írtam, nem érdekes, ez is egy olyan fantasztikus fotó, ami ikonikus kép lett.