Igazából megfogalmaznék némi kritikát a fotóhónappal kapcsolatban.
 
Félve teszem (1), mert az tudható, hogy a szervezők (MFSZ) nagyon kevés pénzből gazdálkodhattak és ennek a programnak az összehozása is heroikus küzdelem lehetett.

Félve teszem (2), mert a mi országunkban nem illik kritizálni a hagyományokhoz, meglévő kultúrkincshez való nyúlást és az abból való gazdálkodást. Minden, ami egy picit is a miénk és kanonizálódott, azt diccsfény övezi és csak elájulva lehet róla beszélni...

... és nem vesszük észre, hogy ez a fotóhónap is, mint az össze előző nem több egy köldöknézésnél.

Tök jó, hogy van monstre Escher és Hervé kiállítás, de lássuk be egyik szerző sem az, akit ne lehetett volna megismerni az elmúlt 50évben bármikor. Szerepeltek képek tőlük gyűjteményes kiállításon (sokszor), jelent meg róluk könyv, monográfia (még az átkosban is).
Ugyanakkor egy Rodcsenko kiállítást idehozni 4(!) napra botrány. 
Botrány az is, hogy a rendezvénysorozat egyáltalán nem tekinthető nemzetközinek és kortársnak sem túlzottan. Miért gondoljuk azt, hogy a fotót csak magyar szerzőkön keresztül lehet bemutatni? Nem gondolom, hogy ez feltétlenül és csak a szervezők sara. Ezen a blogon sem merült fel semmilyen kritika idáig a fotóhónappal kapcsolatban, csak az áhitat. Miért várjuk el, hogy változzon a közizlés, ha a fotográfiával foglalkozók sem elég széles látókörűek?
De természetesen nem szabad elhallgatni, hogy a finanszírozási rendszer is borzalmas. Sőt az elmúlt hónapok még további negatív folyamatokat indítottak be (eddig volt egy csóró nem túl jó, most lesz egy szar).

Nem kell messzire menni, ha pozitív példát akarunk látni, elég Pozsonyba. Egy sokkal kisebb hagyományokkal és infrastruktúrális háttérrel rendelkező ország már több, mint 15 éve rendszeresen sokkal színvonalasabb (nemzetközi szinten is mérhető) fotóhónapot rendez évente(!). Tele vannak külföldi és/vagy kortárs kiállítóval. Rodcsenko vagy 10 éve volt náluk és egy hónapig.

Mielőtt elkezdenétek anyázni, nem mondom, hogy ne legyen Escher vagy Hervé (az előbbit kifejezetten komálom), de ez így nagyon provinciális. A magyar tényleg lehajtott fejjel jár, mert a köldökét nézi...