Azok után, hogy a Photokinára a 80-as években a három éves valutakeretemre mehettem ki, semmi nosztalgiám nincs a régi dolgok miatt. De évek óta gondolkoztam rajta, vizuálisan élhetőbb volt a város. Aztán rájöttem. Vannak szakmák, egyik kedvencem, a címfestő volt. Professzionális módon készített nagy szakmai tudással táblákat, feliratokat a városban. Na ez a szakma is kb. a rendszerváltás idején kuka, jöttek a dekoratőrők, aztán vége lett a tisztességes munkának, jött a vizuális környezetszennyezés, a mai napig. Nem tudok végig menni egy utcán, hogy ne zavarjanak a portálok. Azért is fotóztam le a régi kocsma portálját az utcánk végén, mert még az alapot egy tisztességes címfestő készítette.

http://inphoto.blog.hu/2010/04/19/125m_1

Ez a portál a Krisztina kőrúton volt, amikor eljöttem előtte, mindíg jó érzés volt. Természetesen ezt is sikerült tönretenni, egy giccses, olyanmintharéri lenne portállal, hát ilyen gazdag ez az ország, nem is tudja, mit tesz tönkre, ez a legszomorúbb! Ami legszomorúbb, hogy az elmúlt 20 évben több dolog tűnt el, mint az azelőtti 40 évben.