Zsír cucc, de amúgy hogyan mért ez távolságot? Ez mindig érdekelt.

Egy szellemképes keresőbe kell nézni. és valójában nem távolságot méred, hanem a fókuszt állítod: amint a két szellemkép egymást teljesen elfedi, az adott tárgy fókuszban van. Youtube-on találsz elég demo videót, keress rá a Rangefinder szóra!

Én úgy tudom volt benne egy kihúzható centiméterszalag és azzal lehetett mérni..

csak nem? ;)

@Tommmyka:
Kihajtható fa collstok volt az aljában.
Vigyázni kellett, mert ha vízbe esett a gép, megdagadt a fa és nem tudtad kihajtani ... vagyis távmérő nélkül maradtál.

@bugger: Vagy nézz meg egy távmérős FED-et.

Szep, de azert ez a felmondat nem egeszen helyes: "a zár, a exponáló rendszer, a távmérő saját fejlesztés volt". Illene megjegyezni, hogy (a II. vilaghaboru utani nemet szabadalmi jogok eltorlese kovetkezteben) a Nikon a Zeiss Ikon muvek Contax tipusu tavmeros kamerajat koppintotta le igen sikeresen. Annyira jol, hogy a lencsek reszben felcserelhetok a ket rendszer kozott.
Persze a szabadalom felszabadulasa miatt mindenki hanyatt-homlook a nemet kameradizajnokat koppintotta, a japanok rengeteg Leica meg Rollei-masolatot kezdtek gyartani.
A szovjetek voltak a legpofatlanabbak. Ok -mivel Carl Zeiss akkoriban Jenaban volt - hadisarckent osszecsomagoltak az egesz Zeiss Ikon gyarat es elkoltoztettek Kievbe. Szerszamgepestul, felkesz alkatreszestul, dizajnostul sot a muszaki szemelyzet egy reszevel egyutt. Igy szuletett a KIEV markaju tavmeros gep ami szinten 1:1 koppintasa a Contax tavmerosnek, (meg kozelebbi mint a Nikon) ezert a lencsek 99%-ban kompatibilisek a Contax rendszer Zeiss-gyartmanyu lencseivel. Az elso 4-5 evben a szovjet Kiev-ek minosegileg is felertek a Contaxokkal; utana a mennyiseg es oteves terv gyozott, mint a legtobb szovjet fogyasztoi cikk eseteben.
Ezekutan a Zeiss szomoruan atkoltozott Oberkochenbe (Ulm kornyeken, tehat Nyugat-Nemetorszagban egy Messerschmidt-gyar maradvanyaiban rendezkedtek be) es kifejlesztette a contax "a" tipusu kamerakat (IIa es IIIa) amik jobban hasonlitanak kinezetelre a Nikonhoz mint a sajat eredeti 2. vilaghaboru elotti Zeiss Ikon Contax II es III tipusuakhoz.
(II es III tipusok kozt az egyetlen kulonbseg a kamera tetejere szerelt szelencellas fenymero)
Ja, a szovjetek a kozepformatumu Zeiss Ikon "Super Ikonta" tipusu kamerakat is koppintottak, Moskva es Iskra cimen, ezek is nagyon jol sikerulte; ugyanakkor a Lubitel tipusu ketaknas Rolleiflex-masolatok ocskavas szintjen maradtak.

A nehai magyar eredetu Robert Capa haditudosito ilyen Contax II / III kamerakkal kovette a normandiai partraszallast, sot allitolag egy ilyen Nikonnal es egy Contax IIa-val a nyakaban halt meg Indokinaban. Mindket kamera tulelte a taposoakna robbanast (legalabbis annyira, hogy a film bennuk meg felhasznalhato volt).

@Tom: Es ha sikerult is kihajtani, rosszul merte a tavolsagot a kidagadas miatt. Erre volt egy speci korrekcios potty a lencse tavolsagskalajan, az azott-colstok-korrekctios-faktor.

@ColT: Távmérni pl távmérő-ékkel (vagy minek nevezik): két kis prizma-izé, amiknek a két fél-képe illeszkedik ha pontosan a célra fókuszálsz, és szétcsúszik ha nem:
www.butkus.org/chinon/pentacon/pentacon_sixtl/body11.jpg

És így fest valóságban a keresőben:
farm2.static.flickr.com/1280/543905650_44f6b5be52.jpg

Teljesen offtopic, de nagyon zavar, ezért most megkérdezem: miért van a csillag a cím után? Ezt a jelzést akkor szokták használni, ha valami - a címbe nem igazán illeszkedő mennyiségű, vagy stílusú - egyéb információ tartozik még oda, amit lábjegyzetként közölnek. Ennek itt (és sok más helyen, ezért is idegesít) nyomát se látom...

@Before: en is kerestem a labjegyzetet... :)

@Before: Elnézést érte, ez csak azt jelzi, 1-2 éve volt a bejegyzés. Ha eszembe jut valami, vagy kapcsolódik egy témához berakok régi bejegyzést. Hogy ezt jelezzem, rakom ki a csillagot. (vagy nincs időm)

@bacsaba:
Szia !
Azért így egy kicsit árnyaltabb a kép.
A NIKON ezzel lehet hogy akár éveket is nyerhetett. De minőséget biztosan.
A II. világháború utáni német szabadalmi jogok eltörlése és azok szabad felhasználása hihetetlen lendületet adott nagyon sok cégnek a világ sok részén. A leglátványosabban az amerikaiak űr programjában lehetett ezt tetten érni.
Érdekelne, hogy a Carl Zeiss Jena DDR néven futó TESSAR "fekete barel" optikák (GLOBICA kamerákhoz használták őket) miben változtak a háború előtti "sárgaréz" ősökhöz képest. Ha tud erről vala

Rosszul tudjátok, lézeres távfény volt az aljában aminek a kapott értékeit a hátlapon található jegyzetfüzeten kellett összeadni. A sok buta később oda csúsztatta a film dobozának darabjait.

Szóval, ha tud erről valaki valamit megköszönném ha megosztaná.

@a lyukkamerás ember: Habar nem ismerem a GLOBICA-kat, a Tessar tipusu 4 uveg/3 csoport optika nemsokat valtozott szaz ev alatt, kiveve, hogy a 2. vilaghaboru utan mar rendszeresen tukrozesgatlo bevonattal lattak elo oket. Ami viszont nem volt olyan egeto fontos, mivel csak 6 uveg-levego felulet van rajta ellentetben sok mai lencsedizajnnal ahol tobbtiz felulet tukrozesgatlo reteg nelkul komoly gondot okozna.
Roviden, szerintem a "csomagolason" es a tukrozesgatlason kivul nemsok valtozott.
Az uveg minosege is valtozhatott, viszont- logikusnak tunik. (Nem feltetlen jo iranyba!)

@Charlie Brown: Csak ez a tükrös gépekben van.

@bacsaba:
Én úgy tudom, hogy a Jena-i gyár államosításakor elég nagy készlet nyers üvege volt még a gyárnak. Így lehetséges, hogy akár évekig tudtak még jó minőségű üvegből dolgozni. Jó lenne tudni, hogy ez tényleg így volt-e, és ha igen akkor meddig tartott a készlet és mihez használták fel.

@a lyukkamerás ember: Azért a Nikon már 1917-ben hívott német szakembereket objektív gyártás beindításához...

inphoto.blog.hu/2011/02/24/anytar

De veled értek egyet, nyertek pár évet, az biztos.

@Voxx: Biztos, hogy kizárólag? A wiki Contax cikkének idevágó részében (tudom, tudom, wiki, nem komoly...) azt olvasom hogy
"One of the key design features was a coupled rangefinder with a very long baseline, with its own eyepiece next to that of the viewfinder. To enhance accuracy, a novel rotating wedge system was employed in lieu of the common swinging mirror mechanism."
Én úgy tudtam, hogy a "rotating wedge" az az a távmérési eszköz, amit fentebb írtam. De simán lehet hogy tévedtem, nem vagyok profi :)

A tukorreflexes gepek "matt"uvegjen levo ket felkorla-ek-ize ugyanazon az elven mukodik, mint a tavmeros gepek ...tavmero szerkezete (es mint altalaban a tavmerok, amiket pl a Nikon a japan hadsereg nehezuteg celzoberendezeseihez is fejlesztett, a kameragyartas elott, tehat volt gyakorlata benne, habar ott meteres tavmeroszerkezetekrol volt szo, nem centimeteres, nade elterek a tematol...)
szoval, ugyanaz, csak a geometriaja mas picit.

@bacsaba: Természetesen igazad van, de a dolognak igazán gazdasági okai voltak szerintem, a háború után érthetően csokkentek a katonai megrendelések, új piacot kellett találni.

@Romanee Conti: 100% egyetertek

"a kezdeti 24x32mm méret először 24x34 lett" <--ez mi?

@Russell44: Először 24x32mm volt a képméret, aztán 24x34. Semmi több.

Itt ellenőrizhető:

www.mir.com.my/rb/photography/companies/nikon/htmls/models/htmls/nikon1_S.htm

@Romanee Conti: Köszi! Így érthetőbb, bár nem kevésbé zavaró...

@Before: A törzsvendékeknek fel se tűnik.

Végtelen hosszú centiméterszalag volt benne, mert végtelenre is tudott élességet állítani. Később jött a lézeres élességállítás, egészen az Olderaanig tudtál vele élességet állítani. Az volt a Nikon Nikenobi nevű gépe.

DE!!!!!!!!!!!!!!!!

Dulovits Jenő nevét itt meg kell említeni. Dulovits 1943-ban szabadalmaztatta azt a konstrukciót, amelyet a Gamma-gyár 1947-ben hozott forgalomba Duflex néven. A gépbe Porro tükörrendszerű, a pentaprizmához hasonló képet alkotó keresőt épített. A gép függőleges lefutású fém redőnyzárral, beugró rekesszel és visszacsapódó tükörrel rendelkezett. A konstrukció tíz évvel előzte meg korát, de sajnos bonyolult szerkezete miatt problémásan volt gyártható. A kamera gyártását iparpolitikai határozattal a Contax S bemutatásának évében szüntették meg. Dulovits szabadalmát a külföldi konkurencia később sorra megkerülte.

@Charlie Brown: amit linkeltél, az a mérőék a mattüveges és a belőle származtatott keresőkben.

@skovalsky: ezt – gondolom – tréfának szántad, de elárulom, hogy már akkor, a háború után (talán azelőtt is) már volt vörös fénysugaras élességállítás (mint a vörös lézer meg az infratávmérő), az amerikaiak legalábbis gyártották és elterjedt volt. Pl. a Kalart távmérő tartozéka volt, hogy sötétben is lehessen élességet állítani.

@Tita nick: Azt nyilatkozta a japán fényképezőgyártók szövetségének elnöke, hogy 10 évvel előbb lennének (akkor) ha ismerik a Duflexet. Majd 3000 bejegyzést írtam, (100 gen jót), de még mindíg nem merem megírni a Duflexes bejegyzést, mert annyira fontos számomra (nagy hülye vagyok persze. Tizenegynéhány első dolog volt benne, Szerintem a Porro prizma maga a pentaprizma, először a világon egyenes állású oldalhelyes kép. Igazi magyar történet, de akkor is erre igazán bűszkék lehetűnk!

mindenki téved. az aljában egy 47-es bőrcipő volt (európai tipus), mivel akkor még láb volt a mértékegység. japánban meg 42-es mert nem lehetett nagyobbat kapni...

@Romanee Conti: Igen. És ugyanúgy kúrtuk el ezt is, mint mindent azóta :-(((

@Tita nick: de nagyon. Aki itt marad, luzer, és ez nagy gáz!

@bácsiszelet: Annyira boldpg lennék ha csak pár szóban megoszanád, mert sose hallottam róla. Szeretném ha nálam okosabbak publikálnának a blogban, mert ha megteszik, mindig a leg olvasottabbak? :)

@Romanee Conti: Akkor én el vagyok gázosítva :-(((

@Tita nick: Ja, vagyunk így páran:)

Egy csomó részlet emlékeztet a Zenitemre. Vajon miért? :)

@ColT: @bacsaba: @a lyukkamerás ember: @Tita nick: és még a többieknek is:
Tudom, hogy nem a fenti, kétségtelenül érdekes, habár kicsit rövid poszthoz tartozik szorosan, de viszonyításképpen érdemes megemlíteni azt is, hogy akkor már működött olyan szintén japán cég is, amely
- piacra dobta ez első japán kisfilmes fényképezőgépet (1948-ban), 24x32 mm-es formátummal,
- ekkor már 12 éve fejlesztett és gyártott objektíveket, 10 éve komplett fényképezőgépeket,
- többek között távmérős gépeket is,
- kifejlesztette Japán első nagy fényerejű, F1,9-es objektívjét,
- stb.

Ja, a szóban forgó cég 1919-ben alakult és 1921 óta hívják úgy, hogy Olympus.

További (fotósoknak mindenképpen) érdekes részletek itt:
www.fotoskepzo.hu/blog.php?post=23

@Romanee Conti:
kezdetnek:
farm5.static.flickr.com/4082/4800983325_9e2c2957d8_o.jpg

@Romanee Conti: tudom, hogy hülyén hangzik, de most jutott eszembe, hogy az egyik gépemen van is egy :) Bár még nem próbáltam, inkább a mattüveget használom.

@bestpixel: Ha rákereresel a blogon, igen sok érdekes ezzel kapcsolatos bejegyzést olvashatsz. Többek között, magam is fűggő lettem.

Csak javaslom, azon kevés indexcímlamhozzászólássoknak, akik nem normáljsak, látogassanak el máskor is a blogra:)

@Romanee Conti: Rákerestem és tényleg! Akkor majd belinkelem a fenti folytatásait is! ;)