Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál erre. Igyekszem tanulni, mert komolyan érdekel a fényképezés. Hogy mi lesz belőle, az más kérdés. Ha marad egy izgalmas hobbi, már megérte.

Ennek a blognak nagyon örülök, hiánypótló. Sok sikert és kitartást a jövőre!

Ez érdekes, már-már fórumos téma. A mitől jó egy pályázat után következik, hogy mitől jó egy kép? És alkérdésként, hogy ezt ki dönti el, vagy erről kinek a véleménye hiteles?

Valóban nehéz kérdés. Szerintem főleg a kitűzött célok minősítik, hogy kinek a szavára érdemes hallgatni. Ha magadnak alkotsz, akkor csak a te véleményed számít. Ha egy közönségnek alkotsz, akkor az ő véleményük mérvadó.
Ha önkifejezés a célod, akkor már felvetődik, hogy vajon az a cél, hogy te élvezd az önkifejezés folyamatát, és a formáját, vagy hogy mások azt értsék meg az alkotásodból, amit te kifejezni akartál vele? Ha pedig egy szakmai közegben akarsz a képeiddel érvényesülni, akkor mindezeken túl nem árt megfelelned a képeiddel a szakmai közösség elvárásainak, szempontjainak, mércéinek.
Ellenben ha az a célod, hogy megélj belőle, akkor tök mindegy melyiknek felelsz meg, mert csak az számít, hogy fizetnek-e vagy sem, tehát egyedül a vevő számít, aki fizet.

@fotóriporter: Köszönöm szépen a válaszod! Nálam útkeresés van, nem tudom merre tartok, de azt igen, hogy fotózni fogok. Hogy magamnak, vagy szűkebb környezetemnek, vagy szélesebb közönségnek, az majd elválik.

Sok sikert az út megtaláláshoz!

@butsi:
Ez az előbb rossz helyre ment, megismétlem, kopipészt:

Ha a fotózás lényege érdekel, és nem a mai misztikuma a számoknak, technikai újításoknak, tesztábráknak, praktikus és öncélú újításoknak, akkor olvass legalább 50 éves könyveket: Dulovitsot, Hevesy Ivánt, Sevcsik Jenőt, megsatöbbi még régebbieket. Akár a 19. század végi könyveket.

A képcsinálás lényege az ókor óta ugyanaz, csak a technika, a stílus, az egyén hozzállása, a divat változik. A fotográfiai művészet nagy alkotásainak jó része 50-150 éves…

Ez persze csak az én véleményem, én kopár lelkű, de idealista vagyok :)