néha kicsit elcsodálkozom hogy egyes emberek miért mennyit adnak.

lehet hogy ez a kép páratlan, de a dédnagyanyám egyik fiatalkori képéből is egy van, tehát az is az.

Igaz persze ez a piros pöttyös veterán fényképezőgépek árveréséről szóló hírekre is.

@kjapp: Én sarkítottabban fogalmazok, nagy az isten állatkertje!:)

... ha egyáltalán Billy a kölyök van rajta

@Romanee Conti: Igen Ö az, tanúsitóm , mesélte amikor Alexander Rosessal együtt csinálták a híres-hírhedt Takarékszövetkezeti rablásokat ! Egyszer még sikerült nekik elhajtani az Új-Mexikói
Merkúr telepröl 35 darab nullkilométeres piros Wartburgot ! Na akkoriban mindenki erröl beszélt az egész müvelt Nyugaton !

Sziasztok !

Előre is bocsánatot kérek mindenkitől, aki megsértődik majd az alant megfogalmazottaktól.
Komolyan nem értem néha a blog egy két vicces hozzászólóját, mert nem értem azt, amit és ahogyan ír. Így vagyok ezzel most is. Ha komolyan veszem az itt olvasható bejegyzéseket, akkor az a baj. Ha meg viccnek fogom fel, akkor meg az a baj. De az a legnagyobb baj, hogy ezek a viccnek/viccesnek szánt hozzászólások nem egyértelműek. Főleg azért, mert túlságosan is blogos módon szűkre szabottak. Legalábbis számomra. Valószínűleg mindez azért van így bennem, mert nem ismerem személyesen a viccelődőket. De hát a netes világ már csak ilyen. Aki beszáll ebbe az számoljon ezzel. Vagyis csak a leírtak alapján tudom megítélni az itt olvashatókat és az írókat magukat. Jelen esetben a három fenti megszólalót és írását.
Miért is írtam mindezt ?
„lehet hogy ez a kép páratlan, de a dédnagyanyám egyik fiatalkori képéből is egy van, tehát az is az”
Tisztelt KJAPP úr ugyan ezt írta volna, ha ez a kis bejegyzés arról szólt volna, hogy RÓZSA SÁNDOR-ról vagy SOBRI JÓSKÁ-ról készült egyetlen fennmaradt képet egy magyar aukciós ház ugyan ennyi dollárnak megfelelő forintért adta el egy magyar gyűjtőnek ?
Nem akarok kételkedni a dédnagymamájáról készült kép páratlanságában, de sértődés ne essék a nagymamája nem egy „Billy A Kölyök”. És most nem az emberi minőségről, hanem az ismertségről, a világhírűségről beszélek.
És tisztelt RC te is ugyan ezt írtad volna a két fenti magyar betyár valamelyikének daguerotípiájáról :
„... ha egyáltalán az van rajta” ?
Petőfi híres képében is így kételkedsz ?
Minek és miről szól hát a viccelődés ?
Amerikának, egy köztörvényes bűnözőnek vagy egyszerűen az általunk felfoghatatlan dollár millióknak ?
Mert ugye a fotóról, a fotónak magának nem szólhat ez a viccelődés ?
Mert hisz ez egy fotó-blog.
Ugye !?

@a lyukkamerás ember:
igen, magam részéről pontosan úgy gondolom, a Kölyökről, de ha akármilyen másik útonállóról készült egyetlen kép annyira páratlan éppen, mint szegény dédanyám képe, de persze ő nem volt címeres gazember, így a képe sem nem 'érdekes" és 'értékes' sem emiatt.
Azért, mert egy aukción sok-sok dollárt adnak egy ilyen képért, vagy egy veterán piros pöttyös gépért, az az licitáló szempontjukból persze 'érték' mert remélhetőleg (több)pénzre váltható a következő aukción de önmagában ér-e annyit mintha egy vacsora, amit egy éhezőnek adnák ezen 'értékek' árának töredékéből?

(NEM Petőfi dagerotípiájáról beszélek)

@kjapp:
Egy.
Ez a címeres gazember az amerikai történelem része.
Kettő.
Honnan tudod, hogy az a bizonyos amerikai vevő nem adott már súlyos milliókat dollárban különböző segélyszervezeteknek vagy alapítványoknak ?
Három.
Én a múltkori börzén 15 ezer forintért vettem egy régi Mentor redőnyzárat, melyet további 3 ezer forintért rakott rendbe a Csurgó Laci.
Ez a 18 ezer forint az én havi keresetemhez képest biztos, hogy arányában nagyobb pénzkidobás volt, mint annak a bizonyos amerikai gyűjtőnek, akinek valószínűleg meg se kottyant a kosztpénzből kifizetni a kép árát.
Négy.
Most legyen lelkiismeret furdalásom az éhezők miatt ?
Öt.
Mi van Petőfi daguerotipiájával ?
Ha ezért a képért adtak volna ugyan ennyit, akkor nem jutnak eszedbe az éhezők ?
Már megint nem értek a félmondatokból.
Hat.
Bocsánat.

Akit érdekel, hogy ki vette meg ezt a képet itt utánanézhet :
www.forbes.com/profile/william-koch
Ez az ember nem (elsősorban) befektetésből vette meg a képet.

Ha valaki meg arra kiváncsi, hogy milyen cége van ennek az embernek itt megnézheti :
www.kochind.com/

@a lyukkamerás ember: a piros Wartburg belefér ? vagy azt is cenzúrázzam ? :)

@marykutya2:
Ha ezt komolyan kérded, akkor a válaszom IGEN.
De nem én vagyok a blog-tulajdonos, így ezt én nem mondhatom.
Kérdezni viszont kérdezhetek amíg nem leszek kitiltva innen :
Ennyire ködösen fogalmaztam, hogy (csak !) ez a kérdés jött ki belőled ?
Ha így van, akkor én szívesen átfogalmazom a fentieket.
Persze ha van rá igény.

@a lyukkamerás ember:

én is tudom, hogy az ilyen eszmecserének nagyon keskeny a 'sávszélessége' ezért majdhogynem lehetetlen megbeszélni valamit így.
de idealista emberként megint próbálkozom: ;)

1. az, hogy a vásárló esetleg sokszor ennyit pénzt adott a segélyszervezeteknek nem magyarázza, sőt érthetetlenebbé teszi számomra azt, hogy ezért a képért miért is adott ottani viszonyokhoz képest is sok pénzt. (Az számomra nem magyarázat, hogy az ottani történelem része, mert azért még az amerikaik sem a köztörvényes gyilkosaikból állítják össze a nemzeti legendáriumukat)
Számomra a fentiek érvényesek a Rózsa Sándorról vagy Sobri Jóskáról készült képekre is (ha vannak ilyenek)

2. Vélhetően a nick nevedből (?) kedveled a régi technikát és hobbidra pénzt is áldozol, amit bármelyikünk esetleg más formában is végez/het. Valószínűleg tudsz valamit mondani arról hogy pl. inphoto.blog.hu/2011/01/22/leica_compur_zarral
gépre a 8000 eurós leütési ár nem eltúlzott-e kicsit számodra?

és végül Petőfi dagerrotípiájáról. Abból is egy van, értékes is, de ne túlozzuk el. Ha megsemmisülne, majdnem tökéletesen (vagy teljesen?) pótolná a róla készült rengeteg papírkép. Mert ez a kép nagyon érdekes ugyan, de Petőfi Sándornak nem elsősorban (és huszadsorban sem) arcképe fontos számunkra hanem versei, ha ismerjük és olvassuk azokat.
Ha nem, csak egy poros és halott tárgy ez is.

@a lyukkamerás ember: Petőfiről sok más képanyag volt, annak szólt a vicc, Billy a kölyökről nem hiszem hogy sok festmény készült volna.

@kjapp:
Köszönöm a válaszod.
Lassan megértek mindent.
Kettőnk között valószínűleg a tárgyakhoz való viszony a fő különbség és ebből adódig az, amiben mi nem értünk egyet.
Számomra egy tárgy - legyen az egy fénykép vagy egy fényképezőgép - sokkal több, mint a funkció, amit vele lehet csinálni.
Nekem a tárgyak történetet, történelmet (is !) hordoznak és ha így (is !) közeledek hozzájuk, akkor el is mesélik.
Hidd el a dédnagymamádról készült képhez is így viszonyulnék.
De !
De a „Billy A Kölyök” fényképét a kezembe se merném fogni.
És nem csak azért mert egy van belőle, vagy mert annyi pénzt adtak érte,
hanem mert - a dédnagymamád képéhez képest, mely (csak) egy történet – az történelem.
Történet-Történelem.
A kettő között (bocsánat a megjegyzésért) nagy különbség van.
És ez nyilvánul meg az árában is. A történelem részéért kellett annyit kifizetni és nem a fotográfiáért.
Az általad példaként felhozott LEICA géppel is ez van.
Nem csak egy szerkezet, hanem a fotótörténelem egyik igen fontos része is.
Szerkezet-Fotótörténelem.
A kettő között itt is nagy a különbség.
2,5 millió forint érte ?
Nem pénz.
Ennyiért még a Mi Autónk-ból se kapsz egyetlen egyet sem.
Te mennyit költesz éves szinten a hobbydra ? 1-5-10-20 százalékot az éves bevételedből ? Akár mennyit is költesz azt azért teszed mert azt az életed egy igen fontos részére költöd. És nincs miatta lelkiismeret furdalásod. És nem jutnak eszedbe az éhezők, az otthontalanok, az Afrikaiak.
A nálunk tehetősebbeknek is lehet hobbyja és arányában Ők is ugyan annyit költenek rá. Mert nekik is az életük egy fontos része ez. Csak az összeg nagyobb és ezért magasabb a szint is ahol Ők mozognak. Ezért máshol és mást vesznek más összegért. Ennyi.
A Petőfi képről írtak egyébként (valószínűleg nem ez volt a szándékod), de a fentiekben leírtakat igazolják. Ha Petőfi Sándor csak egy lett volna az 1848-as néptelen tömegből, akkor a képe csak egy lett volna az akkor készült daguerotipiákból. De Petőfi Sándor az Petőfi Sándor. A képe mögött ott vannak a versei és a történelmi szerepei, tettei.
Ha ma bemész egy általános iskolába és ott valamelyik felső tagozatos osztályban felteszed azt a kérdést, hogy : „mondjatok egy nevet a 48-as eseményekből”, ha kapsz választ, akkor az 10-ből 10 esetben az Ő neve lesz a válasz.
De ha ugyanitt csak most egy alsó tagozatos osztályban azt a kérdést teszed fel, hogy : „mondjatok egy híres költőt”, ha kapsz választ, akkor az 10-ből 10 esetben az Ő neve lesz a válasz.
Ez is és még oly sok minden ott van abban az egyetlen őt ábrázoló fényképben.
De végül is te is ezt írtad.
Valóban nem az arcképe a fontos, hanem a versei és tettei, de pont ezek miatt, pont ezekért értékes a róla fennmaradt egyetlen kép.
Na már most a helyzet ugyan az a tengeren túl is. Ha ott felteszed egy tizenévesnek, hogy : „a hőskorból említsetek pár nevet”, Billy A Kölyök neve elég sokszor fog elhangzani.
Billy A Kölyök az Billy a Kölyök, Petőfi Sándor az meg Petőfi Sándor.
Az a nagy Amerika ez meg a mi kis Hazánk.
Az nekik fontos, ez meg nekünk.
Ott azt se tudják, hogy ki is volt az a Petőfi.
Itt meg sokan tudják, hogy ki is volt az a Billy A Kölyök.
Na ez az igazi különbség.

@Romanee Conti:
Tévedsz. Csak nem a várban vannak kiállítva.
Viszont annál több film készült róla, melyekben világsztárok játszották a címszerepeket.
Tudom Petőfiről is készült.
A mi kis sztárjainkkal a címszerepekben.
Ezért nem jelent sem ez sem az igazán semmit sem.

@a lyukkamerás ember: A világ negyedik lgdrágább fotója lett, ezt éreztem túlzásnak, történelmi háttér ide, történelmi háttér oda.

Cindy Sherman, Untitled #96 (1981), $3,890,500, May 2011, Christie's New York.[1]
Andreas Gursky, 99 Cent II Diptychon (2001), $3,346,456, February 2007, Sotheby's London auction.[2] A second print of 99 Cent II Diptychon sold for $2.48 million in November 2006 at a New York gallery, and a third print sold for $2.25 million at Sotheby's in May 2006. [2]
Edward Steichen, The Pond-Moonlight (1904), $2,928,000, February 2006, Sotheby's New York auction.[3]
Unknown photographer, Billy the Kid (1879-80), tintype portrait, $2,300,000, June 2011, Brian Lebel's Old West Show & Auction.[4]
Dmitry Medvedev, Kremlin of Tobolsk (2009), $1,750,000, January 2010, Christmas Yarmarka, Saint Petersburg.[5][6]
Edward Weston, Nude (1925), $1,609,000, April 2008, Sotheby's New York auction.[7]
Alfred Stieglitz, Georgia O'Keeffe (Hands) (1919), $1,470,000, February 2006, Sotheby's New York auction.[3]
Alfred Stieglitz, Georgia O'Keeffe Nude (1919), $1,360,000, February 2006, Sotheby's New York auction.[3]
Richard Prince, Untitled (Cowboy) (1989)[8], $1,248,000, November 2005, Christie's New York auction.[9]
Richard Avedon, Dovima with elephants (1955), $1,151,976, November 2010, Christie's Paris auction.[10]
Edward Weston, Nautilus (1927), $1,082,500, April 2010, Sotheby's New York auction.[11]
Peter Lik, One (2010), $1,000,000, December 2010, Anonymous Collector [12][13][14][15]
Joseph-Philibert Girault de Prangey, 113.Athènes, T[emple] de J[upiter] olympien pris de l'est (1842)[16] $922,488, 2003, auction.[citation needed]
Gustave Le Gray, The Great Wave, Sete (1857)[17] $838,000, 1999.[citation needed]
Eugène Atget, Joueur d'Orgue, (1898-1899), $686,500, April 2010, Christie's New York auction.[18]
Robert Mapplethorpe, Andy Warhol (1987)[19] $643,200, 2006.[citation needed]
Ansel Adams, Moonrise, Hernandez, New Mexico (1948)[20] $609,600, Sotheby's New York auction, 2006.[21]

@Romanee Conti:
Én is túlzásnak érzem ha csak fotóként nézem. Az alkotó, a megfogalmazás kevés lenne az ár elfogadásához. De a téma és az egyediség együtt már egy kicsit helyreteszi a dolgot. Persze nem teljesen.
Viszont azt is túlzásnak érzem, hogy a kép vevőjét "nagy az isten állatkertje" címkével illetted valószínüleg mindenféle ismeret nélkül.
Tedd a szívedre a kezed !

@a lyukkamerás ember:
elfogadom amit írsz és ahogy szemléled a tárgyakat, történelmet. (Én nem teljesen így vagyok vele, de ez nem baj)

Talán Billy a kölyköt legfőképpen a film miatt ismerik nálunk is. Habár én nem láttam ezt a filmet.

@Romanee Conti:
:)
ezen a listán nem ez az egyetlen kép amelyen gondolkodóba esik az ember, hogy miért is?
De azért azt sem szabad elfelejteni, hogy az értük adott pénz mennyisége nem biztos hogy egyenes arányban áll a képek minőségével. (hmm... Dmitry Medvedev, Kremlin of Tobolsk (2009))

de, ezt talán már máshol leírtam, én nem látok lényeges különbséget az egyik kedvenc alkotóm AA eredeti képe és annak a képnek egy jó minőségű másolata között. [ ;) lyukkamerás ember ]

@a lyukkamerás ember: De igen, én minden ismeret nélkül tök hülyének tartom a pasit. Most is. De, mindenki azt csinál a pénzével, amit jónak lát, ha neki Billy a kölyök fotó fontos (ezek szerint többen voltak:) akkor azt veszi meg. A blogon pedig nem kérdőjelezem meg egy hozzászóló véleményét, tiszteletben tartom. Ha moderálok, örökre moderálok hülyéket. Mivel tiszteletben tartom a te véleményedet, hogy feldühítettek a hozzászólások, nyugodtan ossz ki mindenkit. De szerintem csöppet túlreagáltad a dolgot, sokkal fontosabb szakmai kérdésekben jobban érdekelne a véleményed. Azért akárhogy nézzük, nem ér 2300 Capa képet Billy a kölyök fotó:) (kalkuláltam ha elszámoltam, elnézést)

@Romanee Conti:
Teljesen igazad van abban, hogy fontos szakmai kérdésekben kéne energiát fektetnem a hozzászólásaimban.
Isten a tanúm sokszor neki is kezdek, de miközben írogatok befut a blogodra egy-két viccelődő, poénkodó bejegyzés és az egésztől elmegy a kedvem.
Abban is igazad van, hogy túlreagáltam a dolgot.
De én legalább reagáltam és megfogalmaztam, kinyilvánítottam a véleményemet.
Mert az önmagában való poénkodás mellett, ami nagyon dühít az az olyan kategorikus kijelentés mint :
„lehet hogy ez a kép páratlan, de a dédnagyanyám egyik fiatalkori képéből is egy van, tehát az is az”.
Engem még most is felhúz ez a mondat, főleg azért mert egy fotós-blogon olvasható.
Az álszentségről nem is beszélve:
„de önmagában ér-e annyit, mint egy vacsora, amit egy éhezőnek adnák ezen 'értékek' árának töredékéből?”
Hogy jön ez ide ?
Hol van ezekben a szakmaiság, a fotós szakmaiság ?
Sehol !
Ebben információ nélküli kritizálás, irigység, kis stílűség, kispolgáriság, álszentség egy kis ország kis emberének dühe van egy nagy ország gazdagjaival szembe.
Én voltam a hülye, hogy szegény Petőfit meg a két betyárt belerángattam ebbe.
Téged meg végképp nem értelek, hogy ebben - ugyan azzal az előjellel – szólaltál meg.
Te, aki szerintem a kisujjadat adnád egy 8x10-es Deardorff-ért, hogy mehet el egy olyan mondat mellett mint : „Igaz persze ez a piros pöttyös veterán fényképezőgépek árveréséről szóló hírekre is”
Én is gyűjtő vagyok a magam módján. Rendszeresen járok börzékre, az Ecserire, a Sóos-hoz és még egy két üzletbe. Fönt vagyok az eBay-en majd minden nap. És veszek is dolgokat elég rendszeresen. De soha egyetlen egy dolgot nem adtam még el, mert soha nem azzal a céllal vásárolok, hogy majd eladom egyszer őket jó haszonnal.
Azok az irigyeltek, akik fél milliárd forintot adnak ki egy fényképért nem a befektetés által vannak vezérelve, nem a leendő hasznot látják. Azt többszörösen megtermelik nap mint nap azzal amivel azt a fél milliárdot is könnyedén előteremtették. Nincs szükségük arra, hogy így nézzék az árverési dolgokat.
Ugyan az vezérli őket, mint engem a valamikori Sóos-féle árveréseken.
A birtoklási vágy. Az hogy kell nekem az a dolog.
A különbség csak az, hogy én anno ötvenezer forinttal léptem be a Kereskedelmi Kamara nagytermébe, Ő meg most négy nullával többel egy messze levő nagyterembe.
De a vágy ugyan az volt mindkettönkben.

@a lyukkamerás ember:

"Te, aki szerintem a kisujjadat adnád egy 8x10-es Deardorff-ért, hogy mehet el egy olyan mondat mellett mint : „Igaz persze ez a piros pöttyös veterán fényképezőgépek árveréséről szóló hírekre is”
elnézted, nem én írtam

@Romanee Conti:
Tudom, hogy nem a te bejegyzésedben olvasható.
Nem is ezt írtam.
De te nem raágáltál rá.
Te mentél el szó nélkül mellette.

Félreértettem, nem megyek el mert természetesnek tartom, hogy bizonyos dolgokat máskép látunk, kjapp az irreális első dagerotípia gépre utalt, de ha másra, tök mindegy. Ő így gondolja, és kész. Fontos törzstag, azt mond amit akar. (igen meggyőző fotókkal, nekem ez a fontos). Én 2 kisujjamat is adnám, de ha valaki nem olyan, az nem baj. Hidd el. Ez a blog arról szól, hogy ha valaki vér profi, vagy kezdő amatőr, akkor is nézzen be. Ez a jó. De ha téged zavar valami, nyugodtan megmondhatod. Ez is belefér. Én a törzstagokat akik régóta olvassák a blogot külön külön szeretem, és elfogadom. Mert megtisztelnek azzal, hogy látogatják a blogot. Soha nem foglalnék állást ilyen kérdésekben, mert nincs értelme. Más vonatkoztatási rendszerben gondolkozunk, mindenkinek helyes a saját rendszere. Nem kell összefésülni. Mert nem lehet. Mint írtam, írj amit jólesik, mert te is fontos tag vagy. De mások is, és el kell fogadni a más vélemények rárhuzamosságát. Ennyi.

@a lyukkamerás ember:

nézd, nem értem végtelen nagy sértődöttségedet, nem akartalak megsérteni, de ha mégis, szándéktalanul, hát elnézésedet kérem.

És ennek tudom be az alábbiakat is, mert előfodulhat, hogy ezzel a sommás megjegyzéseddel esetleg kissé melléfogtál:

...Ebben információ nélküli kritizálás, irigység, kis stílűség, kispolgáriság, álszentség egy kis ország kis emberének dühe van egy nagy ország gazdagjaival szembe...

@kjapp:
Én így látom, nekem ez jött le.
Mivel "szakmailag" nem lett indokolva a véleményed.
Vállalom az összes jelzőt, mely emberi.
Egy "szakmai" blogban jó lenne "szakmai" kritikát olvasni. Mert azzal "szakmailag" lehetne vitatkozni.
A te bejegzésed olyan volt a számomra mint egy "szakmailag" távol álló laikus ember véleménye. Pedig tudom, hogy nem vagy az.
Ezért piszkált fel a dolog.
Én nem vagyok sértődött, se te se más nem sértett meg.
Én csak értetlenül álltam a dolog felett, hogy hogyan lehet az, hogy egy fotózáshoz értő és azt szerető ember, hogy írhatja azt, amit írt.
És mivel eddig csak emberi kifogásokat, kritizálást olvashattam az értetlenségem nem tudott megváltozni.
Ezért írom még egyszer, hogy vállalom, mert a véleményem még mindig ugyan az.

@Romanee Conti:
Hú ez nagyon politikus volt.
Én meg utálom a politikát.
Pont ezért mert ide is nyal meg oda is nyal.
Azt hiszem most van itt az ideje kiszállni.
Főleg, hogy így egyedül maradtam.
Nem először.
De itt utoljára.
A hiba nem a ti készüléketekben van.
Az enyém meg majd jobban működik valahol máshol.
Köszönöm hogy elolvastátok a bejegyzéseimet.

@a lyukkamerás ember: Nem vagyok a szavak embere, lehet hogy félreérthető voltam, a mongataim lényege ennyi:
Leben und leben lassen.

@Romanee Conti: sziasztok, érdeklődve olvasom az itt kialakult nézetkülömbségeket, és nekem úgy tűnik, hogy mérhetetlen dolgokat hasonlítatok mérhetőhöz. a gyűjtési vagy birtoklási vágy személyes ambíciók amik mérhetetlenek mások mércéivel, és ez így van jól, a kép új tulajdonosa valószínűleg hisz a kép fontosságában, ami számára egyértelmű, ha objektíven vizsgálódna elveszthetné hitét, ami kár lenne, már az említett fotó továbbélése miatt is, mi pedig kívülről, teljesen eszköztelenül figyelhetjük csak az ő saját döntését, magunk is hol ide, hol oda állva...