Már hozzászólásban is felmerült a kérdés, de most jöttem rá, hogy ezt sem tudom megválaszolni. Arra jöttem rá, hogy az objektív tervezés története két korszakból áll (ebben a megközelítésben). Első korszakban a lencsék fixen helyezkedtek el, az élesség állítás a film síkja, és az objektív távolságától függött.
Zavarba vagyok, hogy a diferenciáltan mozgó lencsetagok mikor jelentek meg? Retrofókusz? Leica ojektívek? Fogalmam sincs, és szomorú vagyok, és rendre a hagyma hasonlatom jut az eszembe. Talán leíró szinten van némi tudásom, de funkcionális szinten kevés. De nagyon érdekes a probléma.
Ha akár a Canon MP-E 65mm f/2.8 objektívet megnézzük, látható miről beszélek. Ha az Apo-macro-Sironart nézzük, vagy akármilyen nagyformátumú objektívet, tiszta sor, van egy lencserendszer, az a film síkjától kerül bizonyos távolságba.
Valakinek van ötlete? Ha már szóba került az Apo-macro-Sironar, összegyüjtöm a témával kapcsolatos bejegyzéseket, hogy egy helyen legyenek.
bácsiszelet 2011.09.08. 11:21:15
Ezeknél a frontlencse finom előre-hátra mozgatása radikálisan változtatja az eredő fókuszt, tehát egy 10,5 cm-es objektívnél úgy két milliméter elmozdítással megoldható a közeli élesreállítás.
A szimmetrikus objektíveknél és a teleobjektíveknél sokáig maradt az egész rendszer elmozdítása, pl. Reflex Korelle, ahol tubusban lehet kitolni a komplett objektívet rekeszestől akár 4-5 cm-re. Viszont így maradt az expozíciókorrekció kényszere.
Hogy a belső élességállítás mikor született, arról fogalmam sincs.
bácsiszelet 2011.09.08. 12:39:21
Pedig a friss topikok listájában ott van.
A jószándék megvan bennem, hogy az elmúlt fél évet bepótoljam, de a blog ördöge közbelépett.
bácsiszelet 2011.09.08. 12:40:14
bácsiszelet 2011.09.12. 19:08:26
collectiblend.com/Cameras/Mamiya/Mamiya-Six-I.html
A Mamiya kísérlete: az élességet a filmsík előre-hátra mozgatásával lehet beállítani.