Az általam rég várt interjú (inkább 10 kérdés) Soltész Istvánnal az Argentum Camera tervezőjével. 1920-ben nem lett volna akkora szenzáció, de ma, ebben az országban a semmiből megteremteni egy rendszerében tökéletes nagyformátumú fényképezőgép családot, nagy dolognak tartom. Látva a külföldi véleményeket nem csak én. Akkor akit érdekel:

Tudsz főállásban foglalkozni a kameragyártással?

Óraadó tanérként dolgozok a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézetében is. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tudnám kitölteni az időmet csakis a kameragyártással. Szívesen dolgozok a Főiskolán, szeretek tanítani. Az időm nagyobbik része azért a kamerák készítésével telik.

Hányan dolgoztok a kamerák elkészítésén?

A kamerák gyártását „egy kézben”, a saját kezemben, kezeimben tartom. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy az ember minőségi munkát tudjon végezni, hogy vállalni tudja a felelősséget a munkájával kapcsolatban. Van egy barátom, aki néhány kiegészítő gyártásánál működik közre, ő készíti a másoló kereteket, a fadobozokat, és közösen dolgozunk a kamerákhoz készülő fakazettákon, de a kamerakészítés teljes egészében az én reszortom.

A kamera összes alkatrészét ti gyártjátok?

Néhány apróság kivételével, igen. Bizonyos típusoknál előfordul, hogy néhány fém alkatrészt – megfelelő gép hiányában – esetleg mással kell legyártatnom, de ez ritkán fordul elő, és persze vannak olyan gépelemek (pl. fogasléc, fogaskerék, csapágyak) melyeket külön be kell szerezni. De én készítem a harmonikákat, a mattüvegeket is én csiszolom. Egy rendkívül összetett munkafolyamatról van szó. Első pillantásra egy kamera külső megjelenésén természetesen a fa dominál, de nagyon sok fém alkatrészt is el kell készíteni. Ezek legyártása legalább annyi időt igényel, mint a fával való foglalatoskodás.

Írtad a weboldalon, hogy 1996 óta foglalkozol komolyan kamera tervezéssel, ez azt jelenti, hogy folyamatos fejlesztés történik?

Igen. Sokat változott a kamerák kinézete az eltel évek alatt. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne tudnám vállalni az első megrendelésre készült kamerát. Csupán arról van szó, hogy a munka során az ember folyamatosan tapasztal, tanul, és ezeket alkalmazza, meg aztán a megrendelői igények is inspirációt jelentenek. Nem ritka, hogy extrém igényekkel keresnek meg, de ezeket én kihívásnak tekintem, amit csak tudok, megpróbálok megoldani, még akkor is, ha sok-sok időt kell a tervezéssel töltenem. Gyakran az is előfordul, hogy néhány technikai megoldást először le kell modelleznem, mielőtt a végleges kialakítás megszületne. Számomra ez a szépsége annak, amit csinálok, sosem akartam sorozatban gyártani csupa egyforma kamerát.

Mi generálta a termékpaletta fejlesztését? Volt olyan kamera, ami alapja volt a tervezésnek?

Nem. Nem volt ilyen kamera. Már csak azért sem, mert akkoriban, amikor elhatároztam, hogy kamerát fogok gyártani, nem nagyon volt arra esélyem, hogy valamelyik másik gyártó kameráját közelebbről szemügyre vegyem. Jobb is ez így. Én a kezdetektől a saját utamat járom. Az argentum jó példa arra, hogy el lehet indulni egy saját koncepció mentén, és létre lehet hozni egy új dizájnt a nagyformátumú kamerák világában. Nem minden megrendelőnek van arra szüksége, hogy sok-sok specifikációval rendelkező, ebből adódóan nagyon nehéz és drága kamerát használjon. Ráadásul azt is tudni kell, hogy minél több specifikációval rendelkezik egy kamera, annál nagyobb az esélye annak, hogy csökken a stabilitás. Én ezt felismertem, és felvállaltam azt, hogy legyenek nagyon egyszerű kameráim is. Nagyon büszke vagyok az excursor típusra. Kuriózum számba mennek a fekvő- és négyzetes formátumú excursor kameráim és az azokhoz készülő kazetták. Én például évek óta egy 8x10 inch-es, fekvő formátumú excursor kamerával fényképezek, miközben gyakran eszembe jut, hogy mások mennyire nyöghetnek egy ilyen formátumú, más gyártmányú kamera súlya alatt.

Van kedvenc régi kamera típusod, amit szeretsz?

Valójában nincs. Ennek ellenére szeretem én is megcsodálni, megsimogatni a régi darabokat. Talán egyszer majd az argentum kamerákkal is ezt teszik mások.

Hány kamera épült eddig?

Minden megrendelésre készült kamerának van gyártási száma, így egész pontos választ tudok adni. Most dolgozok a 74. kamerán.

Milyen az arány a magyar és a külföldi értékesítés között?

Jelenleg a kamerák kétharmada külföldi megrendelőkhöz kerül. Úgy látom, az utóbbi időben itthon is egyre népszerűbb a nagyformátumú fényképezés, talán változhat ez az arány, én nagyon örülnék neki.

Lehet digitális hátfal tartót rendelni a gépekhez?

Persze, de konkrét igény erre még nem volt. Föl-föl merül egyes megrendelőknél, de úgy látom, egyelőre csak barátkoznak a gondolattal. Egyébként semmi ördöngösség nincs ebben, sok gyártó eleve törekszik arra, hogy a nagyformátumú digitális hátfalaik beilleszthetőek legyenek a nagyformátumú kamerák hagyományos hátfalainál már kialakult, ún. Graflock rendszerbe. Úgy látom, sokan nyitottak lennének arra, hogy használjanak digitális hátfalat egy fakamerához. Pillanatnyilag az ilyen hátfalak rendkívül magas ára lehet a legnagyobb visszatartó erő.

Mik a jövőbeni terveid?

Azt hiszem minden kameragyártó egyik legnagyobb vágya lehet, hogy ULF kamerát is készítsen (Ultra Large Format, a 8x10 inch-estől nagyobb méretű kamerákat nevezik így). Sok érdeklődő volt ez ügyben, konzultáltam már 50x60 cm-es kameráról is, de valahol mindig megrekedt a dolog. Ennek ellenére az utóbbi időben sok energiát fektettem abba, hogy egy újabb típusnév alatt megszülessen az én ULF rendszerem is. És van még valami, ami ugyan nem tartozik szorosan a gyártáshoz. Kíváncsisággal tölt el, hogy ügyfeleim vajon milyen képeket készítenek az általam épített kamerákkal. Nagy vágyam, hogy egyszer kiadhassak egy albumot, melyben csupa argentum kamerával készült fotó lenne.

Argentumkamera honlapja