HTML

Utolsó kommentek

Címkék

2010ősz (1) 3 - 4 - 5 - 6 (14) 55 macro (1) 9x (1) 9x12 (8) adams (3) ajánló (1) alpa (3) anamorfikus lencse (1) andré kertész (2) angénieux (11) Ansel Adams (1) Apo-Nikkor (3) apple (7) argentum camera (8) avedon (9) az első... (6) bauhaus (1) best of 2011 (1) blog ajánló (1) Blumenfeld (1) Brando (1) brassaï (2) brüsszel (3) camera obscura (1) canon (4) canon n d (1) capa (25) certo (4) chamonixviewcamera (5) collodion (1) compur (4) Contax (1) csernely (1) dagerrotípia (4) dagor (9) daguerre (1) david seymour (1) deardorff (7) DESIGN (2) digitális analóg (1) digitális fotó (3) divatfotó (2) dogmar (1) Doisneau (1) Edward S. Curtis (4) edward steichen (6) eizo (1) ellen (1) elliott erwitt (1) epson rd1 (1) érdekesség (2) ernemann (3) escher kiállítások (4) események (3) eugene smith (1) experimentális fotó (1) fagép (2) Fekete-fehé filmek (1) fekete fehér film (1) fényképezőgép (18) ffs (2) flip video (3) Fogós ravasz kérdés (2) forlán (3) fotogram (9) Fotólexikon (2) fotólexikon (8) fotoman (1) fotómeteorológia (4) fotóművész (13) fotóművészet (újság) (11) fotóoktatás (1) fotós idézetek (1) fotós önarcképek (2) fotótechnikai video (1) fuji x100 (5) Gandolfi (1) Gép építés történések (1) gesztenye (4) goerz (8) graffiti (5) graflex (1) grof kinsky nusi (1) guevara (4) G Contax objektívek (1) halsman (1) HARMAN (1) HARMAN Direct Positive Paper FB Glossy (1) hasselblad (1) hcb (1) heliar (6) henri cartier bresson (2) hét képe (22) hexanon (1) hímestojás (1) hír (15) hírek (10) hold (2) hologon (3) holvanmagárdibalázs? (19) honlap ajánló (15) hypergon (2) icp (1) ikon (24) ikonikus képek negatívban (13) imogen cunningham (2) ipad (5) ipad fotó alkalmazások (4) irving (1) james whitlow delano (1) japán (1) John Pawson (7) jó reklámfilmek (1) julia margaret cameron (4) Kedvenc gépem (3) kedvenc gépem (1) Kedvenc képeim (1) kedvenc képem (1) kép (3) képelemzés (1) kepes györgy (3) kern (2) kern&co. (1) Kickstarter project (1) kiegészítők (10) kilfitt (5) kimivel? (3) Ki fényképezte? (2) ki lehet a képen? (11) kk kedvenc képek (4) klasszikus objektívek (36) kodak (3) kodakcrome (2) kompact (2) könyvajánló (11) középformátum (3) krauss peggy (2) különleges nikon objektívek (1) lázbérci víztárazó (1) lee jeffries (1) leica (54) lexikon (2) logó (1) lomo (2) Loxia (1) magnum (4) magyarok a fotótechnika történetében (1) magyar vizsla (1) mai manó (10) mai manó ház hírek (1) makró (7) marilyn monroe (9) marlon brando (1) máskép (1) máté bence (5) megyik (2) micro 4/3 (6) mikro 4/3 (4) Milyen appot csinálnék iPadre? (1) mi a fényképezés? (2) mi a fotóművészet? (1) mmhb (1) modellek (4) monitor (1) műcsarnok (1) munkácsi márton (4) nagyfényerejű objektív (1) nagyformátum (1) napibrassaï (3) NapiCapa (4) Napikép (1) napikép (46) napikertész (25) Napi Doisneau (2) napi kép 2011 (2) napkép (1) Newton (2) nex (12) nikon (38) Nikon (1) nikonblog.blog.hu (1) Nikon Action Touch (1) Nikon távmérős objektívek (2) noktor (5) objektívek (49) objektív történet (6) odoo projekt (2) OFOTÉRT (1) olympus (2) olympuspen (4) ottlik (4) overdose (1) panasonic (2) panoráma (5) pc ts macro symmar (5) penn (7) pentax (1) perar (4) peter lindbergh (5) photokina (4) phptokina2010 (1) pinhole (1) pitypang (2) planar (11) plasmat (6) plaubel (3) plaubel makina (1) polaroid (5) popcam (1) portré (1) Portré (1) pranté (5) proba képp (1) recept (1) red (1) Régi fagépek (1) régi fényképezőgép (25) reklám (1) rené magritte (4) ricoh (1) Ritka objektívek (1) robert capa gold medal (3) rodchenko (1) Roger B. Clay (2) RX1 (1) salgado (8) scannerfotó (2) scarlet (1) schneider (1) schneider kreuznach (9) serge lutens (5) shenhao (3) sinar (1) sironar (6) sk (2) sonnar (1) sony (9) sony e makró (1) sony nex (6) steve mccurry (1) streetphoto (1) summarit (1) Sutton (2) switar (2) symmar (1) szavazás (3) szergej mihajlovics prokudin gorszkij (3) szines fényképezés története (1) tag (1) talált fotó (4) tamron (1) távmérő (2) tél (1) természetfotó (4) Tessar (1) The Mexican Suitcase (1) tipográfia (1) Topogon (2) történeti fotóeljárások (16) torzsvendeg eladna (2) unvert (1) vélemény (12) Vendée Globe (1) Vittorio Sella (1) vivian maier (17) vizalatt (2) vizálló (1) vizsla (3) voigtlander (15) voigtlander objektíve (1) von (1) werne bischof (1) westlicht (1) westlight (3) wet-plate (1) xenon emerald (1) zacuto (3) zalka imre (1) ZB kérdez (1) zeiss (21) Zeiss (1) zeiss compact prime cp2 (13) zeiss hologon (5) zeiss icon ag (1) zoom (2) Címkefelhő

2010.11.16. 12:15 Romanee Conti

Munkácsi Márton fotói a Ludwigban - A budapesti kiállítás előtörténete (László Ágnes írása)

2010. október 6-án este került sor Budapesten, a Ludwig Múzeumban a Munkácsi Márton (Martin Munkácsi) fotóművész életmű kiállításának ünnepélyes megnyitójára. A tárlatot, amely 2011. január 9-ig látható, rendkívül nagy érdeklődés előzte meg. Nem véletlenül.

Munkácsi Márton az a magyar származású és Németországban, majd Amerikában világhírnevet szerzett fotográfus, akit a világ más tájain sokkal inkább ismernek és elismernek, mint idehaza. Néhány fotója látható volt az Ernst Múzeumban, 2006 őszén megnyílt(M)érték – Világhírű magyar fotográfusok című kiállításán, amelyet Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből állított össze. Ennyi, nem több.

A Ludwig Múzeumban nyíló kiállítás kísérő katalógusában az alábbi mondat olvasható: „A kiállítás Budapesten nem jöhetett volna létre László Ágnes újságíró, Mata Júliadesinger és Szalay Zoltán Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter kitartó elkötelezettsége nélkül.”

Az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást látta 2007 januárjában egy magyar diáklány,Mata Juli (a lányom), aki akkoriban Milánóban tanult az ottani Műszaki Egyetem desinger szakán, és ezen a kiállításon találkozott először Munkácsi Márton képeivel.
 

Mata Juli sztorija


„Szerelem volt első látásra. Hihetetlen volt, hogy ott állok ezek előtt a fantasztikus képek előtt, és a készítőjükről még csak nem is hallottam soha, ellentétben a másik négy világhírű magyar fotóssal (André Kertész, Robert Capa, Brassai és Moholy-Nagy), akiknek a munkáját többé-kevésbé jól ismertem. Hogyan lehet az, hogy az ilyen magával ragadó képek készítőjéről nem tudok semmit? A kiállításról még édesanyám mesélt 2006 őszén, hogy ez ritka nagy tárlat lesz, és persze olyan nevekkel csábított, mint Capa, vagy Kertész. Így nagy volt bennem a várakozás, de ilyen meglepetésre nem számítottam.

Annyira lenyűgöztek a képek, hogy miután hazaértem, rögvest elkezdtem utánajárni Munkácsinak az interneten. Ki is volt ő, honnan kéne őt ismernem? – és kincsekre bukkantam: egy megdöbbentő élettörténetre és káprázatos munkásságra. 

Eközben akadtam arra az információra is, hogy a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központban (International Center of Photography, ICP) ugyancsak 2007 januárjától áprilisig látható egy retrospektív tárlat Think While You Shoot címmel. Eldöntöttem, ha törik, ha szakad, nekem azt látnom kell.
 

Martin Munkácsi: Divatfotó a Harper’s Bazarnak 1940 körül

Martin Munkácsi: Divatfotó a Harper’s Bazarnak 1940 körül

 

Az élet a kezemre játszott és hatalmas véletlennek – és még nagyobb szerencsének – köszönhetően másfél hét múlva, 2007 februárjában már a képek előtt állhattam, kint New Yorkban. Ott, az addig csak bimbózó szerelem teljes virágba borult: nem volt megállás. A képek egytől-egyig mesélnek, egyes korokról, életstílusokról. Munkácsi anekdotákat, életképeket vagy épp történelmi fontosságú eseményeket örökített meg úgy, hogy az olyan könnyedséggel szól ma is hozzám, mintha legalábbis egy szobában ülnénk, és egy nagy mesélő sztorizásait hallgatnám. Kifogyhatatlan volt témákból, kifogyhatatlan volt perspektívából. Lenyűgöztek a képek, és ez a viharos, minden percét megélt életút.

Ott, New Yorkban, a hallban állva fogalmazódott meg bennem a gondolat: milyen méltatlan Munkácsihoz, hogy ilyen ismeretlen odahaza, és milyen nagy veszteség a magyar kultúrának, hogy ennyire nincs is lehetőség őt megismerni: tehát, meg kell találni a módját, hogy ez a kiállítás igenis eljusson Budapestre is. 

New Yorkban a tárlatról csupán annyit tudtam meg, hogy azt egy bizonyos F. C. Gundlach neve alatt jegyzik, és hogy a képek jelentős része magángyűjtők tulajdonában van. 

Így mikor visszatértem az öreg kontinensre, első lépésként az ICP-nek írtam egy levelet, hogy szeretnék a kiállítás tulajdonosával kapcsolatba lépni további kiállítási lehetőség kapcsán. Az ICP felelős munkatársa kicsit nehézkesen bár, de válaszolt, megadta a New York-i kiállítás szervezőjének elérhetőségét. De én már türelmetlen voltam. Barátnőmmel, Kristóf Júliával nekiálltunk kinyomozni annak a bizonyos F. C. Gundlachnak az elérhetőségét – akiről időközben megtudtam, hogy maga is igen jó nevű német divatfotós, még az aranykorosztály tagjai közül.

Találtunk is a névhez egy hamburgi vonalas telefonszámot, és egy napsütéses péntek délután felhívtam Gundlach urat. Szerencsém, volt, felvette a telefont, s miután tisztáztuk, hogy ő az a Gundlach, akit keresek, elmondtam, ki vagyok, hogy a tárlatot most láttam New Yorkban, és megkérdeztem, nem érdekelné-e egy magyarországi kiállítás lehetősége? – Dehogynem – felelte szinte felvillanyozva...

Kiderült, valójában már volt szó arról, hogy Magyarországon kiállítsák az anyagot (mint az később kiderült, igazából itt akarták először bemutatni, de a hosszadalmas, nehézkes szervezkedés után az a bemutatás mégis meghiúsult). Gundlach úr, bár nem rejtette véka alá az akkor történtek miatti csalódottságát, nagyon pozitívan reagált a felvetésemre, és határozottan kijelentette: igen, az a legnagyobb álmuk, hogy ezt a képanyagot Magyarországon is kiállíthassák.
 

F.C. Gundlach a Ludwig Múzeumban tárlatvezetés közben

F.C. Gundlach a Ludwig Múzeumban tárlatvezetés közben

 

Egy héttel később jelentkezett is Gundlach úr titkára, Sebastian Lux, aki már azért konkrétabb információkat szeretett volna kapni tőlem. A javára legyen mondva, annak ellenére, hogy akkor még tényleg semmit nem tudtam ígérni, csak a szándékaimat megerősíteni, teljes bizalmat adott nekem, és elkezdtünk az ügyről hivatalosan is levelezni. 

Közben tájékoztattam a fejleményekről édesanyámat, László Ágnes újságírót, kommunikációs menedzsert, több jelentős rendezvény pr-vezetőjét és a férjét, Szalay Zoltán fotóriportert, a Magyar Sajtófotó Kiállítás szülőatyját és rendezőjét, hogy ha gondolják itt a lehetőség, és mozgassanak meg minden követ odahaza, hogy ennek az elképezésnek valamilyen utat találjunk. És ők kitettek magukért.

A legfontosabb egy hivatalos szándéknyilatkozat 

Míg Mata Juli tartotta a hamburgi frontot, addig én hivatalosan felvettem a kapcsolatotdr. Schneider Mártával, az OKM kulturális szakállamtitkárával és 2008. július 10-énSzalay Zoltán és én személyes megbeszélést folytattunk Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával, aki komoly érdeklődést mutatott aziránt, hogy a Szépművészeti Múzeum adjon helyet a kultúrtörténeti jelentőségű Munkácsi Márton-kiállításnak. A kiállítás bemutatásának időpontjára vonatkozóan felmerült a 2009 decembere, illetve 2010 májusa. A megbeszélésről hivatalosan tájékoztattam dr. Schneider Mártát. 


Már 2009-et írunk, második éve tapogatózunk
 

A kiállítás budapesti megrendezéséről az első hivatalos tárgyalásra 2009. február 4-én került sor a minisztériumban. Ezt követően – azután, hogy a Szépművészeti Múzeum elkészítette a kiállítás megrendezésének költségvetését – 2009. április 6-án újabb tárgyalási forduló volt a minisztériumban, ahol kiderült, hogy a Szépművészeti Múzeum csak 2011-re tudja vállalni a kiállítás bemutatását.

Ezen a tárgyaláson – az időpont eltolódása miatt – határozottan arra kértem a minisztérium vezetését, hogy a Gundlach Alapítványnak címzett hivatalos levélben, az OKM a magyar állam nevében erősítse meg a Munkácsi Márton-fotókiállítás magyarországi bemutatásának szándékát. A levél 2009. április 8-i dátummal megszületett és postára került.

Ezzel időt nyertünk. Közben Szalay Zoltánnal együtt tájékozódó megbeszélést folytatunk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria vezetőivel, hátha ők korábbra tudják vállalni a kiállítás bemutatását, de egyik intézménynél sem jártunk sikerrel.

Mindezek közben kaptuk a hírt, hogy meghalt Munkácsi Márton egyetlen örököse, a lánya. Ezzel ismét újabb helyzet állt elő, mivel a képek jelentős része az ő, illetve most már az örököse, a férje tulajdonába került, aki pedig anyagi helyzetén éppen a képek értékesítésével szándékozott segíteni.

Sebastian Lux ismét megkongatta a vészharangot: ha nem tudjuk biztosítani a helyszínt és az időpontot, a képeket nem tudják tovább együtt tartani. 

A bizalom és a szándék megerősítésére Mata Juli 2009 nyarán Hamburgba utazott, hogy a két év telefonos és levelezős kapcsolattartás után végre személyesen is találkozzon Sebastian Luxszal. Ezzel a látogatással ismét időt nyertünk.
 

Sebastian Lux, Mata Júlia, László Ágnes, F. C. Gundlach és Szalay Zoltán

Sebastian Lux, Mata Júlia, László Ágnes, F. C. Gundlach és Szalay Zoltán

 

Kiesik a Szépművészeti mint helyszín

Igen ám, de 2009. július 16-án telefonon felhívtak a Szépművészeti Múzeumból, és közölték, hogy a múzeum felújítási munkálatai miatt egyelőre nem tudnak időpontot mondani a Munkácsi-kiállítás fogadására. Ígérték, hogy Baán László főigazgató aláírásával ismét megerősítik a szándékot, de konkrét időpont nélkül.

Erről a nem várt fordulatról tájékoztattam az OKM-et, és kértem, tegyenek hivatalos lépéseket mert ezzel az új helyzettel már nemcsak mi járatjuk le magunkat, de a magyar állam is. A minisztériumi illetékesek azonnal írtak Lux úrnak, amelyben ismételten megerősítették a kiállítás bemutatásának szándékát,és a megvalósítás anyagi támogatását. Ez a levél időben megérkezett Hamburgba. 

Csakis ennek volt köszönhető, hogy a kiállítási anyagot – a magyarországi bemutatkozás reményében – egyben tartották.

És ekkor javasolták a minisztériumban, hogy vegyük fel mielőbb a kapcsolatotBencsik Barnabással, a Ludwig Múzeum főigazgatójával. Erre a találkozóra 2009. augusztus 31-én került sor. A főigazgató örömmel fogadta, hogy felajánljuk a a bemutatás lehetőségét, egyben leszögezte, ha a múzeum bemutatja a Munkácsi Márton-kiállítást, attól kezdve az csak és kizárólag a Ludwig Múzeumra tartozik. Az előkészítésben végzett szerepünkért pedig ne várjunk mást, legfeljebb köszönetet. A katalógusban megkaptuk. 

Munkácsi Márton reprezentatív életmű-kiállítása Hamburg, Berlin, New York, San Francisco és Moszkva után végre Budapesten is látható.

 
Írta: László Ágnes

 (átvettem a cikket, remélem nem nyelnek le kettőben, abban az esetben leveszem)

Szólj hozzá!

Címkék: munkácsi márton


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.