HTML

Utolsó kommentek

Címkék

2010ősz (1) 3 - 4 - 5 - 6 (14) 55 macro (1) 9x (1) 9x12 (8) adams (3) ajánló (1) alpa (3) anamorfikus lencse (1) andré kertész (2) angénieux (11) Ansel Adams (1) Apo-Nikkor (3) apple (7) argentum camera (8) avedon (9) az első... (6) bauhaus (1) best of 2011 (1) blog ajánló (1) Blumenfeld (1) Brando (1) brassaï (2) brüsszel (3) camera obscura (1) canon (4) canon n d (1) capa (25) certo (4) chamonixviewcamera (5) collodion (1) compur (4) Contax (1) csernely (1) dagerrotípia (4) dagor (9) daguerre (1) david seymour (1) deardorff (7) DESIGN (2) digitális analóg (1) digitális fotó (3) divatfotó (2) dogmar (1) Doisneau (1) Edward S. Curtis (4) edward steichen (6) eizo (1) ellen (1) elliott erwitt (1) epson rd1 (1) érdekesség (2) ernemann (3) escher kiállítások (4) események (3) eugene smith (1) experimentális fotó (1) fagép (2) Fekete-fehé filmek (1) fekete fehér film (1) fényképezőgép (18) ffs (2) flip video (3) Fogós ravasz kérdés (2) forlán (3) fotogram (9) Fotólexikon (2) fotólexikon (8) fotoman (1) fotómeteorológia (4) fotóművész (13) fotóművészet (újság) (11) fotóoktatás (1) fotós idézetek (1) fotós önarcképek (2) fotótechnikai video (1) fuji x100 (5) Gandolfi (1) Gép építés történések (1) gesztenye (4) goerz (8) graffiti (5) graflex (1) grof kinsky nusi (1) guevara (4) G Contax objektívek (1) halsman (1) HARMAN (1) HARMAN Direct Positive Paper FB Glossy (1) hasselblad (1) hcb (1) heliar (6) henri cartier bresson (2) hét képe (22) hexanon (1) hímestojás (1) hír (15) hírek (10) hold (2) hologon (3) holvanmagárdibalázs? (19) honlap ajánló (15) hypergon (2) icp (1) ikon (24) ikonikus képek negatívban (13) imogen cunningham (2) ipad (5) ipad fotó alkalmazások (4) irving (1) james whitlow delano (1) japán (1) John Pawson (7) jó reklámfilmek (1) julia margaret cameron (4) kedvenc gépem (1) Kedvenc gépem (3) Kedvenc képeim (1) kedvenc képem (1) kép (3) képelemzés (1) kepes györgy (3) kern (2) kern&co. (1) Kickstarter project (1) kiegészítők (10) kilfitt (5) kimivel? (3) Ki fényképezte? (2) ki lehet a képen? (11) kk kedvenc képek (4) klasszikus objektívek (36) kodak (3) kodakcrome (2) kompact (2) könyvajánló (11) középformátum (3) krauss peggy (2) különleges nikon objektívek (1) lázbérci víztárazó (1) lee jeffries (1) leica (54) lexikon (2) logó (1) lomo (2) Loxia (1) magnum (4) magyarok a fotótechnika történetében (1) magyar vizsla (1) mai manó (10) mai manó ház hírek (1) makró (7) marilyn monroe (9) marlon brando (1) máskép (1) máté bence (5) megyik (2) micro 4/3 (6) mikro 4/3 (4) Milyen appot csinálnék iPadre? (1) mi a fényképezés? (2) mi a fotóművészet? (1) mmhb (1) modellek (4) monitor (1) műcsarnok (1) munkácsi márton (4) nagyfényerejű objektív (1) nagyformátum (1) napibrassaï (3) NapiCapa (4) Napikép (1) napikép (46) napikertész (25) Napi Doisneau (2) napi kép 2011 (2) napkép (1) Newton (2) nex (12) Nikon (1) nikon (38) nikonblog.blog.hu (1) Nikon Action Touch (1) Nikon távmérős objektívek (2) noktor (5) objektívek (49) objektív történet (6) odoo projekt (2) OFOTÉRT (1) olympus (2) olympuspen (4) ottlik (4) overdose (1) panasonic (2) panoráma (5) pc ts macro symmar (5) penn (7) pentax (1) perar (4) peter lindbergh (5) photokina (4) phptokina2010 (1) pinhole (1) pitypang (2) planar (11) plasmat (6) plaubel (3) plaubel makina (1) polaroid (5) popcam (1) portré (1) Portré (1) pranté (5) proba képp (1) recept (1) red (1) Régi fagépek (1) régi fényképezőgép (25) reklám (1) rené magritte (4) ricoh (1) Ritka objektívek (1) robert capa gold medal (3) rodchenko (1) Roger B. Clay (2) RX1 (1) salgado (8) scannerfotó (2) scarlet (1) schneider (1) schneider kreuznach (9) serge lutens (5) shenhao (3) sinar (1) sironar (6) sk (2) sonnar (1) sony (9) sony e makró (1) sony nex (6) steve mccurry (1) streetphoto (1) summarit (1) Sutton (2) switar (2) symmar (1) szavazás (3) szergej mihajlovics prokudin gorszkij (3) szines fényképezés története (1) tag (1) talált fotó (4) tamron (1) távmérő (2) tél (1) természetfotó (4) Tessar (1) The Mexican Suitcase (1) tipográfia (1) Topogon (2) történeti fotóeljárások (16) torzsvendeg eladna (2) unvert (1) vélemény (12) Vendée Globe (1) Vittorio Sella (1) vivian maier (17) vizalatt (2) vizálló (1) vizsla (3) voigtlander (15) voigtlander objektíve (1) von (1) werne bischof (1) westlicht (1) westlight (3) wet-plate (1) xenon emerald (1) zacuto (3) zalka imre (1) ZB kérdez (1) Zeiss (1) zeiss (21) zeiss compact prime cp2 (13) zeiss hologon (5) zeiss icon ag (1) zoom (2) Címkefelhő

2010.09.25. 11:18 Romanee Conti

Objektív történet - camera obscura lencse [1]



Eddig úgy tudtam, hogy Giambattista della Porta használt domború lencsét a camera obscurához, de egy orrhosszal Girolamo Cardano nyert. Szóval itt kezdődött a dolog, lencse, camera obscura találkozása. Majdnem a végére is értünk, mert gyakorlatilag kész a tükörreflexes fényképezőgép, még a film hiányzik. (lencse, 45 fokos tükör, mattüveg) Akkor a történet:


Girolamo Cardano • Giambattista Benedetti • Giambattista della Prota

1550-ben Girolamo Cardano, milánói asztrológus és orvos, De Subtilitate című művében drasztikus újítást hajtott végre a camera obscurán: a falban lévő résbe üvegből készült domború lencsét rakott. Ennek segítségével sokkal tisztább képet kapott. Cardano így írja le mindezt: Ha az utcán történő dolgokat akarod látni, akkor, amikor a nap fényesen süt, rakj az ablak zsalugáterjébe mindkét oldalán domború lencsét [orbem e vitro]. Ha ekkor becsukod az ablakod, a nyíláson keresztül a szemben lévő falra vetített képeket fogsz látni, de igencsak tompa színekkel, azonban ha fehér papírlapot helyezel oda, ahol a képet látod, csodálatos módon el fogod érni a várva várt eredményt.
[Girolamo Cardano. De subtilitate. Paris: Ex officina Michaelis Fezandas, 1550, vol. iv. 107. old.]

Cardano felfedezése úgy tűnik, hogy nem terjedt el széles körben, 1585-ben azonban Giambattista Benedetti, Károly Emánuel szavojai herceg udvari filozófusa megemlítette Diversarum Speculationum mathematicarum et physicarum c. könyvében. Benedetti a következőket írja Pirro de Arzonihoz az optikai képek tulajdonságairól írt levelében:
Nem hallgathatok tovább: bámulatos hatású dologról fogok most beszélni. Fúrj lencse méretű, kör alakú rést, és helyezz bele egy idős embereknek (de nem rövidlátóknak) készített lencsét, olyat, amely mindkét oldalán domború, és nem pedig homorú. Ezután a réstől kellő távolságra helyezz fehér lapot úgy, hogy a kinti tárgyak megjelenjenek rajta. Ha a nap megvilágítja ezeket a tárgyakat, olyan tisztán és világosan lesznek láthatóak, hogy semmi ennél szebbet vagy élvezetesebbet nem képzelhetsz, noha a kép fejjel lefelé fog állni. De ha álló helyzetben szeretnéd őket látni, ezt legjobban úgy érheted el, ha a képet síktükörrel tükrözöd. [Giovanni Battista Benedetti. Diversarum speculationum mathematicarum et physicarum liber. Torino: apud haeredem Nicolai Bevilaquae, 1585, 270 old.]

Giambattista della Porta a Magiae Naturalist először 1558-ban adta ki, amikor 23 éves volt. Az első kiadás az eredeti, “rés-a-falban” camera obscura rövid leírását tartalmazta. Della Porta nem vette figyelembe Cardano nyolc évvel korábbi fejlesztését, azonban leírta, hogyan lehet – lencse nélkül – homorú tükör segítségével képet vetíteni egy darab papírra.

A Magiae Naturalis több mint harminc évvel későbbi, 1589-es második kiadása jóval nagyobb terjedelemben tárgyalja a camera obscurát. Az eredeti “rés-a-falban” eszköz leírását Della Porta új mondattal egészítette ki: “Ha a résbe kristály lencsét helyezel, igen nagy örömödre azonnal sokkal tisztábban láthatod a dolgokat, az utcán sétálók arcát, a ruhájuk színét és minden egyebet, éppúgy mintha közvetlen közelből néznéd őket, és akik ezt látják, csodálkoznak is eleget”.[15] Ez az eszköz nem volt más, mint a Cardano és Benedetti által javasolt domború lencse. A második kiadásban Della Porta azonban a homorú tükrös camera obscurán is lényeges módosítást hajtott végre. Először is, Cardanót és Benedettit követve azt javasolta, hogy helyezzünk lencsét a résbe. Majd, hogy a képet egyenesen álló helyzetbe fordítsa, kombinálta a lencsét az 1558-ban javasolt homorú tükrös vetítőrendszerrel. A kísérlet rendkívüli eredménye olyan eszköz lett, ami nagyított és álló képet vetített. Mai terminológiával élve, a domború lencse által megfordított kép kicsivel a homorú tükör fókuszpontja előtt helyezkedett el és így tárgyként szolgált a tükör számára, amely azt visszafordította álló helyzetbe és felnagyította.
[Della Porta, Magiae naturalis libri XX Ab ipso authore expurgati et superaucti. Második kiadás. Nápoly: apud H. Saluianum, 1589]



Művészet, optika és történelem: új fényben a Hockney-tézis, érdemes elolvasni!

(forrás: http://www.szv.hu/cikkek/muveszet-optika-tortenelem)

17 komment

Címkék: klasszikus objektívek objektív történet


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Romanee Conti 2010.09.25. 11:21:38

Arra gondoltam, csinálok egy sorozatot az objektív történetéről, aztán rájöttem, hogy az első ráészt már meg is írtam. Így kezdődött.

Ronald 2010.09.25. 14:51:43

Van egy szenzációs film, a "Leány gyöngy fülbevalóval".
Ebben is van pár jelenet, ahol a korabeli mester - Johannes Vermeer - frankón camera obscurát használt a festéshez - például ezt a híres festményt is ennek a segédletével készítette.
Egyébként - szerintem - ez cseppet sem von le a mű művészi értékéből.
Mert azt a képet - végső soron - mégiscsak a mester találta ki és vetette vászonra.
Ilyen lapon az ecsetbe és a palettába is bele lehetne kötni - hisz azok is ún. "segédeszközöknek" számítanak - nem igaz?

Romanee Conti 2010.09.25. 14:59:13

@Ronald: Teljesen igazad van, azért az a kép igen jól meg van festve azért:)

Ronald 2010.09.25. 15:34:35

@Romanee Conti: Jól ám.
El is tudnám képzelni magamnak a nappalimba :-))))
.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2010.09.25. 15:43:02

A cikkben sokszor résként emlegetett nyílás nyilván lyuk, nem? Az eredetiben is rést emlegetnek? Optikailag a rés sokkal rosszabb (sztem képet sem ad)és egyébként is nehezebb elkészíteni is. egy lyukat már akkor is lehetett 3 perc alatt fúrni.

A camera obscurát meg az említett képalkotása miatt az akkori festők használták segédeszközként: kis fadobozként megépítve, egyik oldalán papírral, amire a festő a rávetített lefestendő kép vázlatát pár perc alatt el tudta készíteni. Aztán már "csak" ki kellett festeni a vonalak közét.
Vermeer képeit megvizsgálva valamelyik külföldi egyetem tanára bebizonyította (amit már régóta gyanítottak), hogy a festő használt camera obscurát és meg is mondta, hogy hol volt a képek festésekor elhelyezve a lakásban.

roymakaay 2010.09.25. 15:51:00

És Leonardo Da Vinci és az arabok?:)

gatifoto · http://www.gatifoto.hu/ 2010.09.25. 15:51:48

Az orrhosszal lemaradó neve: Giambattista della Porta, vagy Giovanni Battista della Porta, de mindenképpen Porta és nem Prota. Javaslom javítani. Üdv.

Romanee Conti 2010.09.25. 17:06:27

@bestpixel: erről egy cikk a bejegyzés alatti link.

pyromaster 2010.09.25. 17:42:46

@bestpixel: Bármilyen alakú nyílás ad képet, a szögfelbontás azonban irányfüggő lehet és változhat. Ha azonban a rést, mint téglalap alakú nyílást képzeljük. akkor a hosszabb oldal rosszabb szögfelbontást biztosít, emiatt valóban "nem ad képet" érzésünk lehet, ez az oldal hosszától függ természetesen.

Romanee Conti 2010.09.25. 18:16:06

@pyromaster: többször hozzászólhatnál! Én nem tudtam volna ezt, annyit tudtam, hogy "Bármilyen alakú nyílás ad képet." Köszönöm a választ.

dögmatikus · http://hupjanfregoli.blogspot.hu 2010.09.25. 19:09:57

Be szépen felkavartad az állóvizet Lev! Gyakorlatilag a boxkamerákban szerintem ugyanez a primitív lencse volt megtalálható. S milyen érdekes 1550-ben megvolt az eszköz, s 1729-ig kellett várni az ezüstsókra, s újabb évszázadot az első irányított rögzítésre...fixálásra.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2010.09.25. 20:33:17

@Romanee Conti: Köszi, rá sem kattintottam a nagy sietségben! Jó cikk, de abban is résnek említi a cikkíró a lyukat: "Fúrj lencse méretű, kör alakú rést".

@pyromaster: Az rendben van, hogy a lyuknak nem kell feltétlenöl kör alakúnak lennie (és ekkor is ad valamilyen – nyilván nem szabályos – képet), de nálam a rés egy hosszú és keskeny nyílást jelent, a lyuk meg inkább (főleg fotográfiai és fénytani értelemben) egy kör alakú nyílást.

Romanee Conti 2010.09.25. 20:45:23

@dögmatikus: Na, ráéreztél a dologra! Most már lassan elmondhatom, hogy egy éve meg akarom írni a dologról a teóriámat. Gyanúsan akkor találták ki a fixálást, amikor társadalmi kultúrális értelemben ott volt az ideje. Tehát érdekes dolog, meg fogom írni!

pyromaster 2010.09.26. 10:31:38

@Romanee Conti: Ritkán járok erre, de ha valakinek van kerdese a temaval kapcsolatban es tudom a valaszt szivesen segitek, leirom. Majd mostanaban gyakrabban benezek.

pyromaster 2010.09.26. 10:33:34

@bestpixel: Ebben meg is egyeztunk, valoban ez a logikus hozzaallas. A res inkabb a spektroszkopiabol ismert ugy, mint keskeny, hosszu teglalap alaku res.