Szia, véleményem szerint a 3 objektív nincs közeli rokonságban egymással, pontosabban a Dagor és a Plasmat igen, de a Planar másik ágon fejlődhetett. A közös ős persze mindkettőnél a Steinheil Periscope.
Az egyszerű lencsék hibáinak korrigálása már a kezdetektől (a távcsöves alkalmazásoknál) két úton haladt. Az egyik a kéttagú akromát (ragasztott, vagy légréses), a másik a dialyt elrendezés (a két lencsetag egymástól nagyobb távolságban).
Két meniszkusz szembefordításával alakult ki a Steinheil Periscope. Az első módszer szerint az egyszerű lencsetagokat ragasztott akromátokra cserélték (Ross Concentric), a másik úton alakult ki a dialyt-rendszerű Goerz Celor.
A Dagor a Ross Concentric továbbfejlesztése háromtagú ragasztott lencsékkel. Ebből - a 3. tag leválasztásával - alakulhatott ki a Plasmat.
A Planar a Goerz Celor objektívből továbbfejlesztett Ross Homocentricre vezethető vissza, ahol a második tagot ragasztott lencsére cserélték.
Bizonyítékul nézzük meg az objektívek felépítését a tagok sorrendjében:
Dagor és Plasmat: +/-/+
Planar: +/+/-
(+ a pozitív, - a negatív lencsetag).
Ezek csak az én nyomozásaim, nem biztos, hogy tudományosan helytállóak :-(

@bácsiszelet: Nagyon köszönöm a hozzászólásod, igen figyelek mindenre, nem olvastam, ezúton elnézést kérek! Igazad van, nincs közeli rokonság, de érdekes, hogy végigzongorázták a lehetóségeket. Szólj hozzá gyakrabban, igazán ez lenne a motorja a blognak!

Oké, írhatok még, de előrebocsájtom, hogy a modern, kisfilmes objektívekkel nem tartok lépést, ráadásul Schneider-fan (Fáni) vagyok :-)
A ragasztatlan szimmetrikus objektívek nem nagyon váltak be az első időkben a sok szabad - tehát tükröző - üveg-levegő felület miatt, példa rá a Scheider Jsconarja (bár később még kisfilmes gépekhez gyártotta a göttingeni gyár, nagyformátumhoz pedig Apo Artarként támadott fel).
A szintén ragasztatlan, vagy csak részben ragasztott, nem szimmetrikus objetíveket ezek ellenére nagy számban használták (Cook triplet, Tessar, Heliar, stb.), de főleg a fix kihuzatos kézigépeken, mert az élességállítás a frontlencse mozgatásávan könnyen megoldható volt.
Ragasztott szimmetrikus objektívek számtalan elrendezésben készültek (főleg a Ross Concentric és a Protar utódai), mivel csak 4 üveg-levegő felületük volt. Volt olyan modell, ami 5+5 lencsetagból (!) állt. Közülük sok hosszú távon is bevált, pl. az Angulon (ami valószínűleg a Holostigmatra vezethető vissza).
Az egyes lencsetagok leválasztása (Plasmat, Planar, stb.) akkor vált igazán lehetővé, amikor elterjedt a tükrözésmentesítő bevonatok alkalmazása.
Egyébként a Plasmat a Schneider cégnél különleges szerepet kapott: ebből lett a korai Dagor-Symmar utáni Symmar, meg annak a jogutódjai (Symmar-S, APO, Macro, stb). Alapvetően ilyen felépítésű a G-Claron, az M-Componon és a Componon-S is, ha jól emlékszem.

Bár meg kell jegyeznem, hogy ez utóbbiak közül már egyik sem pontosan szimmetrikus, már az új Symmar és az Angulon is picit asszimetrikus.

@bácsiszelet: nem vagyok egyedül:)

A másik témában került ez szóba, de mégis ide írom:

Ismét előrebocsájtom, hogy csak a Schneiderekhez tudok hozzászólni, és csak a központi záras, nagyjából a 70-es évek előtt készült modellekhez. Ezek passzolnak a gyűjteményembe.

A következő adatok mind a Schneider cég saját brosúráiból valók, a máshonnan való való információkat szögletes zárójelbe tettem.

A cég 1914-ben szabadalmaztatja a Symmart, de az eredeti felépítését eddig még nem sikerült kinyomoznom. Egyelőre titok számomra, milyen lehetett (ha gyártották egyáltalán), mert csak 1921-ben kerül forgalomba az első "doppel-anastigmat Symmar" 6.8 fényerővel, 2/1 + 2/1 felépítésben, tehát ez még csak 4 üvegből állt(!). [Olvastam említést 4.5-ös fényerejű Symmarról, ami 1926 előtt készült, de nem tudom, hogy a forrás mennyire megbízható.]

Egy 1937-es katalógusban már szerepel a szimmetrikus Dagor-elrendezésű Symmar 6.8, 3/1 + 3/1 felépítésben. [Érdekessége, hogy készült félig szimmetrikus változat is, ahol a két fél különböző fókusztávolságú. Így 1,5×-ös és 2×-es fókusszal is használható, nagyjából 2 fényérték, illetve 4 fényérték expozíciónöveléssel. Egy 1950-51 körül készült példányról konkrét tudomásom van. Kevesen tudják, hogy ugyanígy használható az 1930-től gyártott Angulon is.]

1952-ben, a reflexiómentesítő bevonat elterjedésével jön ki a Plasmat-mintájú Symmar 5.6, 3/2 + 3/2 felépítésben, ahol a hátső tag nagyjából 2x-es fókusszal önmagában is működik. Sokáig még az előző modellt is forgalmazzák, valószínűleg a korábban legyártott készletet.

Aztán 1972-ben megjelenik a csak egyben használható Symmar-S 5.6, 3/2 + 3/2 felépítésben.

Ezekkel véget is ér a mesém, egyrészt mert nem tudnám kifizetni a Symmar-S utáni modelleket, másrészt "túl újak".

Hűha! Nagyon izgalmas ez a bejegyzés, főleg a remek kommentekkel. A klasszikus objektívek történté mindig is nagyon izgatott, de a rokonságokat tényleg nem mindig egyszerű felgöngyölíteni. Nemrég sikerült beszereznem Rudolf Kingslake, A History of the Photographic Lens című könyvét. Érdekesség, hogy már a címben is "egy történelem" nem pedig "a történelem" szerepel, ezzel is utalva a téma sikamlósságára. Egyébként remek könyv.

@Camerajunky: Az egy biblia! :)

A Mamiya 7-es 80mm/f4-ese egy szép Plasmat, a brosúra 15 oldalától vannak az objektívek és metszeteik, többek között szép Biogon-felépítésű nagylátók:
www.galerie-photo.com/manuels/m7II_brochure_english.pdf

Tényleg, van valakinek, vagy tapasztalata a Mamiya 7-esről és az objektívjeiről? A neten lévő infókat ismerem.

@csgy: Az egyik táskámban épp lapul egy Mamiya 7-es plasmattal (80mm) és biogonnal (50mm) :-)
A fényerőn kívül minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. Utazáshoz, kiránduláshoz csak ezt viszem. Egyszer valami komolyabbra is befognám, majd egy rokon esküvőjén.

@emhetes: Hű, király. Lenne pár kérdésem emilben, lehet? Köszönöm előre is. klopstox kukac gmail pont com

@emhetes:
Gondjukat viselném, ameddig a könyöködet hegesztik.

@ragyás: Olyan könnyű szerkezet, hogy már most is tudnám használni, ha kimozdulnék valami értelmes helyre, de gyalogosan ez korlátozott. Ha a szomszédban laknál, kölcsönadnám egy körre, de távolabb már nem is lakhatnánk ebben az országban :-) (Jó, még tudnék keletebbre húzádni vagy 80km-t)