Most mi van? Egy oldalon van az obi és a film, és 2 tükrön keresztül vetíti a képet rá?

Érdekesnek érdekes, de azt hiszem az nem tesz jót a képnek, ha előtte jól megtükröztetjük, mielőtt eléri a filmet.

Engem az érdekelne inkább, hogy mi miatt lett ez a kontrokció? Mit akart elérni/elkerülni vele?

kontrokció=konstrukció :))

@ragyás:
jó minőségű tükrökkel tökéletes képelkotás érhető el, a csillagászati távcsövek (amiknek a képalkotása nagyságrendekkel jobb kell, hogy legyen) gyakran 1-2× eltérítik a fényt, bár ott a síktükrök felületi egyenetlensége 10 nanométeres nagyságrendű…

@philidor:
amivel a gyártó érvel:

lapos (kb. egyharmad más gépekhez viszonyítva), tehát kis helyen elfér,

rögtön fevételre kész (vesd össze a kor rollfilmes gépeivel),

nincsenek benne a szokásos mozgó alkatrészek: kicsapódó ajtó, kitámasztókar, alapdeszka, kicsavarható objektívtubus,

nincs harmonikakihuzat, ami elöregedik, megsérülhet, és „fúj benne a szél” kinyitáskor és becsukáskor, amikor a nyomásnak ki kell egyenlítődnie (ezért illik a harmonikát lassan kinyitni, nehogy elmozduljon a film)

+

amivel én érvelek:

gyönyörű,

és bizony az emberi faj hajlamos különlegességeket alkotni, még ha nem is terjed el :)

Jut eszembe: a féligáteresztő tükrös gépeknél (Canos EOS valahány, még az 1-es sorozat előtt és pár digitális gép) is két üveg–levegő felület (és egy fémgőzölés) terheli a képet, ráadásul sokkal kisebb képfelületen, és semmi érzékelhető gond a képminőséggel.

@bácsiszelet:
A Canon RT volt, ha jól emlékszem. Attól is ugyanúgy ódzkodtam, mint ettől a megoldástól. Ott a minél gyorsabb kioldás miatt iktatták ki a mozgótükröt. Ha nincs semmi a fény útjában, akkor nincs fényveszteség, a semmi nem porosodik, nem mattul, nem mozdulhat el.
A megjelenése alapján tetszik a küklopsz, bár a keresője megtöri a szimmetriáját. Nem látom hogyan lehetett a filmet mozgatni benne.

Érdekes mindenképp, de nekem nem ez a bejövős dizájn. Nem sokkal nagyobb egy távmérős gép sem.

@ragyás: így vagy úgy, de végül csak egzotikum maradt belőle. Ha tökéletes konstrukció lett volna, biztosan mások is gyártották volna (hacsak le nem kopirájtolták).
Én szeretem az egzotikumokat, de csak akkor venném meg, ha különlegességeket gyűjtenék, de nem tartós használatra.

@bácsiszelet: Szerintem némi szerencse, hogy a Leicából nem ezotikum maradt, hülye ötlet volt. De véletlenül bejött.

@bácsiszelet: Osz a por?
A távcsöveknél kell a homorú tükör, merthát valaminek létre kell hoznia képet. Esetleg egy síktükör is kell, mert valahogy ki is kell hozni onnan belürről. Az igazán nagy távcsöveknél magát a kamerát teszik be középre. Ha csak letet minél kevesebb eszköz turkáljon bele a képbe... szerintem

@praktica MTL 5:
Ez is igaz :)
Viszont a távcső főtükre – a színi hibát kivéve – az összes képalkotási hibával bőségesen terhelt, a többi (akár 2–3) tükör a korrekciókat (is)végzi, akár a fotoobjektívek lencserendszere.
Univerzális távcső nincs, mint ahogy minden célra alkalmas fényképezőgép sincs, sajna. Billeg a mérleg ide-oda, a felhasználásnak megfelelően.

@bácsiszelet: Nekem csak azért ellenszenves ez a megoldás, mert az a két tükör, ami a fényt pofozza ide-oda, a képalkotásban nem vesz részt. Javítani nem javít, de ronthat.